Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században
A települések belsőségének funkcionális tagolódását a táj felszíni adottságai is befolyásolták. A házak szűk belső magon csoportosultak, s attól közelebb-távolabb elkülönülve pedig az aklok, szálláskertek sorakoztak. Ennek a formának egyik legszebb példája Tószeg, amely a Gerje és a Tisza árteréből kiemelkedő hátakon települt. GALQÓCZY Károly a múlt század közepén is még a XVIII. századi viszonyokat tapasztalta. Leírja, hogy a házak a templom körül halmazosan csoportosulnak, s azoktól távolabb, másik halmon sorakoztak az aklok, ahol istállóban tartották, â jószágot, telkén pedig a takarmányt és a szalmát. 80 A Duna árterén hasonló megosztottságú települések jöttek létre. Ezek között találjuk meg Bátyát, Csanádot, Szeremlét is. A házak szűk, árvízmentes háton sorakoztak. A szeremleiek 1769-ben károsodásuk között említik a Duna árvizeit, mint elmondásukból kitűnik: ,,minden Határunkat el lepi, még a' faluba-is bé jön, és kintelenek vagyunk Ladikon szomszéd házhoz is menni". 81 A mocsaras környezet Bátyán sem tette lehetővé tágas porták kimérését, de még a falu melletti csoportosulását sem. A szálláskertek a falutól néhány kilométerre, védettebb magaslaton alakultak ki, ott épültek ki a paraszti gazdaságok üzemközpontjai. 82 E településrendszer-típus sajátos változata Hajóson fejlődött ki, s a funkcionális megosztottság a szőlőgazdálkodással áll kapcsolatban. A falu belsősége osztatlan, attól távolabb, a helység és a szőlő között pincecsoport épült ki. Ez a „pincefalu" —a szálláskertekhez hasonlóan —eredményezte a település funkcionális tagolódását. 83 Ez a településrendszeri forma jellemzi a közeli Császártöltést is, ahol szintén németek laknak. Távolabbi vidékek németek falvaiban is hasonló „pincefalvak" jöttek létre (pl. Nagybörzsöny), amelyek annyiban különböznek a hajósitól, hogy a présházak, pinceházak a borkészítés eszközeinek és bor tárolásán túl más fontos gazdasági szerepet is betöltöttek (gabona, takarmány tárolása stb. 84 ). a.2. A kishatárú, megosztott településrendszer másik csoportját azok a helységek alkotják, amelyek határán is kialakultak üzemhelyek. Mint ismeretes, általában a szűk határon a nyomásos határhasználat nem tette szükségessé üzemhelyek kiépülését, ennek ellenére kivételek adódnak, melyek megemlítése szükséges. A XVIII. század végén a sorra létesülő szőlőskertekben fontos üzemhelyek alakultak ki, ahol gyakran a szőlőgazdálkodáshoz kapcsolódó munkákon kívül más mezőgazdasági funkciók 80 GALGÖCZY, 1877. II. k. 228. 81 ADATTÁK Resp. Poss. Szeremlye. 4. p. 82 FEHÉR, 1974 115—129.; BÁRTH 1975/b. 246—250.; Vö. HOFER, 1960. 342. 83 Vö. BÁRTH, 1975/b. 246. 84 Vö. NÓVÁK, 1977/b. NÓVÁK, 1977/e. 32 Bács-Kiskun megye múltjából II. 497
