Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században
kodtak, a művelés kötöttebbé alakult át, 47 Ezt igazolja a kettő és három nyomás megjelenése is a földművelési rendszerben. A nagy mezővárosok azonban — éppen a lazább úrbéres viszony következményeként —- továbbra is megőrizték ezt a kertes formát. Az 1768-as úrbéri felmérés alkalmával a kecskemétiek tudósítanak bennünket arról, hogy sem a város, sem a határa nincsenek telek szerint felosztva, hanem ,,az kik pedig határunkban szántó földeket és Kaszálló Réteket bírnak (:szabad lévén mindenkor az adásvétel:), azokat vagy Kész pénzen szeresztek vagy elejüktől reájok maradtak, vagy előbbi Gazdajok maradék nélkül el halván, Földes Uri adományok mellett vették, és már most is szálások és Kerthelyek név alatt használlyák". 18 Cegléden — akárcsak Nagykőrösön — hasonló körülmények között gazdálkodott a mezővárosi lakosság az úrbérrendezés előtt. Mivel még ebben a városban nem történt meg a jobbágytelki állomány felmérése, a régi szokás szerint, továbbra is ,,az városbeli lakosok kert s tanya számra kik kissebb, kik nagyobb szántó földeket és kaszálókot egy darabban bírnak". 49 Ezeknek a szabadabb jogállású mezővárosoknak a határhasználata kihatott a szomszédos, hasonló földrajzi tájon újratelepült falvak határhasználati rendszerére is. A XVIII. század közepén itt is a mezeikertes forma alakult ki annak ellenére, hogy úrbéres jogállásúak voltak. Mivel a homokbuckás vidék igen tagolt felszínt foglalt magában, lehetetlenné vált a nyomások kihasítása, s szükségszerűen a mezeikertekben történt a mezőgazdálkodás. Ez a határhasználati mód legjobban az alpári jobbágyok vallomása alapján rajzolódik ki, akik 1768-ban azt mondották: „Hatarunk béli földek soványok és homokossak, közöttük Ház helyekhez képest Kerthelyekre vannak föl osztva, és minden Jobbágyk azon kert helyin van Ugar, és Vetés alá való fölgye, és kaszálló Réttye. A szántó földeit penigh ekképpen használlya : ugarlott földiben 12| posonyi Mérőre való őszi vetést tészen, Tavaszi vetést is 12| posonyi Mérőnyit ugy alkalmaztatott, hogy valamint a' béli Termésit le forgattya, és abban második szántás tételiben ősszel buza vetésit teszi, Kert helin több meg maradott fölgyeit pedigh rétnek tartya, és azon 6. ökrü 6 szekér szénát kaszál". 50 Az 1767—1786 között végrehajtott úrbéres telekszervezeti viszonyok rendezése alapjaiban érintette a határhasználat rendszerét is. Megszűnt a két nyomás, felváltotta az ugarral bővült háromnyomású földművelési rendszer. A szabályozott jobbágytelkek földjárandóságait mérnökileg ki47 Vö. BÁRTH, 1975/a. 55—66. 48 ADATTÁR ,Resp. Incolaram Opp. Kecskéméül, 5. p. 49 Vö. WELLMANN, 1967. 314. 50 ADATTÁR, Resp. Poss. Alpár, 5. p.
