Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

Család típusa Családfők száma Családi szorzószám Össznépesség Teljes család 449 4,5 2020,5 Töredékcsalád 249 2,5 622,5 Egyedül élő 21 1 21 Összesen 7 1 9 — 2664 A népszámlálás szerint a település jogi népessége 1784—87-ben 2643, tényleges népessége 2676, a rekonstruált családfők alapján, családi szorzószámok alkalmazásával pedig 2664. A népszámlálás ezen adata tehát reálisnak bizonyult a névanyag elemzése során. A népszámlálással kapcsolatban azonban felvetődik néhány probléma. Kérdéses, hogy mi áll a „família" jelölés mögött. Az összeírási utasítás azt sugallja, hogy a „família" háztartást jelent. Az utasításban ugyanis ezt olvashatjuk: „Egy famíliához számláltatnak mindazok, és következésképpen azon egy Árkus Família Táblájába írattatnak be, valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyan-azon egy Atyától, vagy Gazdától, Gazdaasszonytól közönségesen együtt tápláltatnak és vele egy Asztalon, kenyéren vágynak, akár ezek Házasok légyenek, akár nem . . ."

63 Az összeírt „famíliák" száma kevesebb, mint a házas férfiak száma, látszólag ez is azt bizonyítja, hogy a „família" azonos a háztartással. Kunszentmiklóson a népszámlálás szerint a „famíliák" száma 538, a házas férfiaké 593. A családrekonstrukció alapján a teljes családok száma 449, a népszámlálásban szereplő házas férfiak számát a töredékcsaládok családfői növelhetik meg. Az utasítás többféle értelmezésre adott lehetőséget. Gyakorlatilag az összeírok a teljes családokat külön vehették. Az ugyanabban a házban élő rokon családok felvétele — ha ezek teljes családok voltak — külön lapra történhetett. A jogi népesség alapján megállapítható az egy házra jutó személyek száma, s így a „famíliák" átlagos nagysága: 34. táblázat Jogi össznépesség: házak száma egy házra jutó személyek „Famíliák" száma „Familliák" átlagos lélekszám 2643 392 6,74 538 4,92 63 Az első magyarországi népszámlálás (I. m. 8. p.)