Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
Ha a „famíliát" háztartásnak vesszük, akkor igen alacsony az egy háztartásra jutó személyek száma (4,92). A kérdés vizsgálatához felhasználva az 1786—89-es házszám szerinti vagyonösszeírást, érdekes eredményhez jutunk. A vagyonösszeírás 417 házszámot tartalmaz. Ebből középületnek tekinthető 16 (oskolaházak, kvártélyház, nótariális ház, vendégfogadó, bábaház stb.) így 401 lakott házzal számolhatunk. Ha a rekonstrukciós össznépességszámot vesszük figyelembe (2664), egy házra, háztartásra átlagosan 6,6 fő jut. Az összeírás szerint a 401 házzal rendelkező közül 66-nak nincs földbirtoka, 18 földbirtokkal rendelkezőnek pedig nincs külön háza. Ez a kiegészítő vizsgálat megerősíti, alátámasztja azt a feltételezésünket, hogy a „família" nem háztartást jelöl, de nem is „szűk-családot". A „családmagon" kívül az egyedülálló rokonok, szolgák, családtöredékek kerülhettek az „egy Árkus Família Táblájá"-ba. A XVIII. SZ-BAN KUNSZENTMIKLÓSON ÉLÖ CSALÁDOK ÉS EREDETI LAKÓHELYÜK Az 1699-es Pentz-féle összeírás némi tájékoztatást ad a település lakosságának összetételéről. Az összeírt, adózóképesek közül helybelinek vallotta magát 23 család (36,00%) baranyainak 16 család (25,00%) Duna menti falvakból valónak 12 család (19,00%) egyéb („peregrinus") 13 család (20,00%) Összesen: 64 100, % 64 Tálasi István Kiskunság c. könyvében figyelmeztet arra, hogy: „Pentz csak általánosságban, megyei és táji egységekben határozta meg a beköltözők eredetét, hozzá kell fűzni ehhez, hogy a „baranyainak" jelzett családokról kiderül, hogy somogyiak, Verőce megyeiek stb., mert a népnek a DélDunántúlon egyetlen működő szervezete volt : a Superintendent! a Bai ovia, a baranyai református püspökség . . . s . . .az ebbe a kerületbe tartozók többségükben baranyainak vallották magukat." 65 Újabban a forrást kritikával kezelő Illyés Bálint megkérdőjelezi a feltüntetett származási helyek hitelességét. »Ne csodálkozzék . . . senki, ha 64 ILLYÉS B. : I. m. (I. 128—29. p.) 65 TÁLASI István: Kiskunság (Bp. 1977. 40—41. p.)
