Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

s érvelését gazdasági indokkal támasztotta alá. Az egész korona-kerület gazdasági életének vizsgálata távol áll témánktól, de az egyes helyeknél néhol ilyen szempontra is utalunk, itt pedig összefoglalóan szemléltetjük a gazdasági keretet. A következő táblázat megértéséhez tudni kell, hogy a korona-kerületben a szántóföld egysége a ,,lánc" volt, ami 2200 négyszögöles ,,holdat" jelent. Az ár és hektár bevezetése ellenére a köznyelv a Tiszamentén ma is láncokban beszél. 1827-ből származik a korona-kerület egyes városainak és községeinek határáról a következő jegyzék.

33 6. táblázat Helység neve 2200 n. öles láncok száma 1600 n. öles kat. holdban Úrbéri telkek (sessio) száma Ada 17 983 24 727 404 Becse 28 778 39 570 585 Földvár 9 527 13 100 197 Kanizsa 23 331 32 080 468 Martonos 11 374 15 639 201 Mohol 16 322 22 443 353 Péterréve 12 553 17 260 242 Szenttamás 27 740 38 141 646 Túrja 5 670 7 796 123 Zenta 42 280 58 135 917 Összesen : 195 558 268 891 4 136 A korona-kerületben egy telek (sessio) nagysága 75 holdat tett ki 1200 n.öles holdakban. A 75 kisholdból 36 volt a szántóföld, 22 a kaszáló, 1 a kerti föld és 16 a közös legelő.

34 Ha számítást eszközlünk, azt látjuk, hogy valamilyen oknál fogva nem a teljes területet számították be a sessiókba, hiszen a határ többet is kiadhatott volna. Hozzávehetjük még, hogy ez az 1827. évi felmérés kevesebbet mutatott ki, mint a későbbi felmérések, melyek szerint a 10 helység határának pontos nagysága katasztrális holdakban a következő.

35 33 BAUER 1826. 6—19, 24. o. 34 BAUER 1826. 14. o. 35 Helységnévtár 1913.