Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

Ada község határa 26 759 kat. hold Becse város határa 41 733 kat. hold Földvár község határa 14 537 kat. hold Kanizsa város határa 35 820 kat. hold Martonos község határa 17 850 kat. hold Mohol község határa 24 127 kat. hold Péterréve község határa 20 162 kat. hold Szenttamás közs. határa 41 957 kat. hold Túrja község határa 13 973 kat. hold Zenta város határa 64 832 kat. hold A kor. ker. területe : 301 750 kat. hold A két felmérés közti eltérésnek és a sessio-számok megállapításának talán az a magyarázata, hogy a városokhoz és a községekhez közel eső közös legelőkön kívül voltak az ún. „külső jár ás "-ok, ahol nagyon intenzív állattenyésztés folyt. Ha a térképre tekintünk, nyomban feltűnik, hogy a Tisza partján települt községek és városok határai 20 km-nél is messzebb nyúltak nyugati irányban, s mivel a kezdeti időszakban a tanyarendszer (szállások) még nem alakult ki, ezen igen távoli földek hasznosítása így volt legcélszerűbb. A kerület által évente végzett vagyon-összeírások is képet adnak az egyesek által művelt szántóföldek nagyságán kívül az állatállományról is. De ismerünk az 1784. évből egy olyan kimutatást,

36 amely állatfajták és községek szerint adja a kerület állatállományát. A mi szempontunkból szemléltetésül elegendő a végösszegek ismerete. Különféle — 2 évnél idősebb — szarvasmarha (ökör, tehén stb.) volt ... 34 902 db Ugyanígy: Ló 11 718 db Juh 99 856 db Sertés 8 593 db Méhkas 1 391 db Ha összevetjük ezeket az adatokat a népesség számával, pl. a valamivel már későbbi — 1787. évi — 5791-es család-létszámmal, kitűnik, hogy átlagban egy-egy családra jelentős állatmennyiség jut. A keretet még nagy fokban szűkíti az, hogy a kerületben igen nagy volt a birtok nélküli zsellérek száma. A telkeket kezdetben nem szívesen osztot36 OL, C 44. Iratok. 1787. 150. kútfő, 4. tétel.