Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században GYETVAI PÉTER A történeti Magyarország egyik újkori szabadalmas jogállású közigazgatási egységét, a „Tiszáninneni kiváltságos korona-kerületet" 1751-ben szerveztette meg Mária Terézia királynő. Közel száz évig, 1848-ig állt fenn.

1 Tíz helység alkotta: Martonos, Ókanizsa, Szenta, Ada, Mohol, Petrovoszelló, óbecse, Földvár, Túrja és Szenttamás.

2 Az újkori tiszai korona-kerület területén a környező Bács, Bodrog és Csongrád megyékhez hasonlóan a középkorban magyar lakosság élt.

3 A török uralom időszakában azonban nagyrészt kipusztult e táj magyar népessége, és helyébe délszlávok húzódtak fel.

4 A török kiverése után egyes, többnyire szerbek által lakott, dél-magyarországi tájakon a bécsi kormányzat katonai határőrvidékeket szervezett. így jött létre a dunai, a tiszai és a marosi határőrvidék. A tiszai korona-kerület jogelődjét: a tiszai határőrvidéket 1702-ben szervezték meg.

5 Azért volt rá szükség, mivel a karlócai béke éltelmében a ké1 Az 1848. évi törvényekkel tulajdonképpen nem szűnt meg a tiszai korona-kerület, de ettől kezdve az uradalmi járadékokat nem fizette. Különben is egész területe a Szerb Vajdasághoz került. 1800-ban csatolták vissza Bács-Bodrog vármegyéhez. A kerület ügyeit Temesvárott, majd később Zomborban is külön kezelték egészen 1872-ig. A tiszai korona-kerület végleges jogi megszüntetését az 1870: XXVI. tc. jelenti, amely „a tiszai koronauradalmi területet képező községekuradalmi járadékainak megváltásáról.. ."szól. A korona-kerületnek tehát éppúgy meg kellett váltania magát, mint 1745-ben a jász-kun kerületeknek (redemptio). — A korona-kerület saját levéltári anyagából a KVL 254 íaseiculust őriz. A XVIII. sz-ból azonban csak egy fasc. van (1751—1810.). Az 1848-ig megmaradt további csekély anyag is csak 12 fasc-t tesz ki. A későbbi anyag 1872-ig 241 fasc. 1850-től kezdődően megmaradt még 217 kézirati könyv is. 2 A tíz helység neve a XX. sz. elején: Martonos, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Péterrréve, Óbecse, Bácsföldvár, Túrja, Szenttamás. — A helységek ma Jugoszláviához tartoznak. Xevük:Martono§,KanjiZa, Senta, Ada, Mol, Вабко Petrovo Selo,Becej, Backo G radie te, Túrija, Srbobran.—Adát a XVIII. sz. közepén gyakran Osztrovó-nak írták. — Kezdetben átmenetileg a későbbi katonai csajkás kerület néhány helysége is a tiszai korona-kerülethez tartozott. — Tanulmányunkban ezeket a városokat és községeket általában a XX. sz. elejei hivatalos nevén említjük, de hármat (Becse, Földvár, Kanizra) megrövidítve, elsősorban a mostani elnevezés, de a köznyelvi használat alapján is. Helyenkint azonban (főleg idézéseknél, táblázatoknál) meghagytuk a régies alakot. 3 V. ö. SZABÓ 1954. — GYÖRFFY 1963. 4 A szomszédos Baranya vm. magyar lakossága jóval később tűnt el, ill. csökkent. Káldy-Nagy 1900.-Íkitűnő könyvében közölt 1554. évi defterből kitűnik, hogy a Dráva alatti részen is tisztára magyar volt a lakosság. A későbbi defterek is kedvező képet mutatnak. 5 V. ö. IVÁNYI 1885. — Iványi Helynévt. III. 40—49. — POPOVlC 1959. 87—104. — KOROKNAI 1974.