Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

szerepet tölthettek be, de általános jellegű hatáskörük csak egy-egy járásra korlátozódott. A vásárbíró korábban fizetett alkalmazott volt, de 1664-től már valószínűleg a bírák közé tartozott. A vásárok és a heti piac rendjéért felelt, ugyanakkor élelmiszereket szerzett be a város részére. Lehetséges, hogy az esküdt polgárok közül egy-egy országos vásárra külön vásárbírót jelöltek ki. Fontos szerepük volt a székbíráknak, létszámuk a század folyamán 2—3ról 4—6 főre emelkedett, a vagyonosabb lakosok közül kerültek ki, de valószínűleg nem tartoztak sem a tanács, sem a magisztrátus körébe. 1685-től megnőtt a bírák létszáma, a legnagyobb változást a másodbíró hatáskörének a megváltozása idézte elő. Az adószedő bíró rövidesen már csak a 3. bíró elnevezést használta, és hatáskörét is csökkentették. A másodbíró pedig a főbírótól fokozatosan átvette a gazdálkodás ügyeit. Kezdetben csak a bírságpénzek beszedését és elszámolását intézte, majd 1719-től minden gazdasági ügyért felelt.

93 Lehetséges, hogy eleinte csak az egyik kisbírót bízták meg e feladatok ellátásával, de az 1690-es évektől már folyamatosan a főbíró utáni második személyként szerepelt. Az adókönyvekben adómentesnek tüntettek fel minden városi tisztségviselőt és alkalmazottat, ezért nem minden esetben dönthető el, hogy valamelyikük tisztségviselő vagy alkalmazott-e, vagyis a magisztrátus tagjai közé sorolhatjuk-e. Már a XVII. század második felében számos különböző foglalkozású személyt alkalmazott a város, elsősorban a gazdálkodás keretében. Például az 1662-es adókönyvben adómentesként szerepel a főbíró, vásárbíró, 2 primarius (valószínűleg kisbíró), nótárius, 2 csaplár, szakácsaszszony, sajtos és fejős juhász, isztonga hajtó, nyáj juhász, fejős juhász, 2 mészáros. Az 1687-esben pedig főbíró, második ( ?) bíró, adószedő, 2 bíró, borbíró, 2 székbíró, vásárbíró vagy kasznár, 2 kisbíró, kapitány, szénabíró, a város Törökországban elpusztult követe, csaplár, kaszap, tyúkmonyos, szakács, sajtos, pásztor, 2 rostáló asszony, erdőcsősz, csősz, 3 szőlőcsősz, 4 kapus, a város szolgája, szolga, 2 „Egyház fia", a szolnoki Harminczados szolgája, 2 Császár Házassá, Császár Házas mestere. 1692-ben főbíró, 2. bíró, adószedő, bíró, 2 kisbíró, vásárbíró, székbíró, 2 hadnagy, nótárius, csaplár, város molnárja, égett bor főző, „galambok pensatorja", város gulyása, sajtosa, 4 kapus, 2 csősz, a város szolgája, 2 egyházfi, 2 harangozó és a barátok kocsisa. 1702-ben: főbíró, bíró, adószedő bíró, vásárbíró, 4 kisbíró, 6 székbíró, Tyúk Deák, 2 hadnagy, 6 csősz, 1 csaplár, 8 kocsis, 3 mészáros, 2 „Tyúkmon szödő", „Désma búzát szedett", szekeres, 3 puskás, sajtos, a város 93 A főbírói számadáskönyvek sorozata is lezárul 1719-ben.