Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

molnárja, a vágó mellett, deák, Ecclesia deákja, 1 egyházfi, praedikator coquaja, mester coquaja. ('szakácsnő') A XVII. század vége felé a bírák száma, a másodbírón kívül is, valószínűleg megnőtt, mert 1718-ban a bírák vendégségének készpénzbeli megváltása alkalmából 12 fővel számoltak.

94 A bírák és a tanács részére az írásbeli munkákat a jegyző végezte, nem tartozott a bírák közé, de az esküdtek között időnként előfordult. A városkönyv 1690-ben már két jegyzőt említ.

95 Feladatuk volt a jegyzőkönyv vezetésén kívül a különféle nyilvántartások elkészítése, például az adókönyvé, melybe azután az adószedő írta be a befolyt összegeket. Ugyanígy történt a számadáskönyveknél is, bár itt a bejegyzések többsége is a jegyző kezeírása. A tanácsi határozatok és különböző utasítások végrehajtásában működtek közre a tizedesek, ezenkívül a közrendre is felügyeltek, de nem tartoztak az adómentes tisztségviselők közé. 1662-ben az esküdtek mellett a tizedeseket is feljegyezték, ennek alapján az első járásban 13, a másodikban 15, a harmadikban 9 és a negyedikben 14 tizedes volt, ami tizedenként valószínűleg 3 tizedest jelentett. Egy részük később valószínűleg a tanácstagok közé került. Hornyik az 1677—1690-es jegyzőkönyv alapján közölte a tizedesek, utcaesküdtek és kapusok esküjének a szövegét.

96 Ebből arra következtethetünk, hogy a tizedesek számát csökkentették, de utcaesküdteket rendeltek melléjük, akik felelősséggel tartoztak az utcák rendjéért. Valószínűleg ekkor állíthatták a közrendészet élére az adókönyvekben említett kapitányt is. Az adókönyvekben időnként a kapusok is szerepelnek az adómentesek között, ami valószínűsíti a város körüli árok létét, és bizonyítja, hogy a fontosabb utak torkolatát a város határán kapuk és feltehetően hidak zárták le, és az ezeken áthaladókat rendszeresen ellenőrizték. A tisztségviselők és az alkalmazottak több éven át is betöltötték feladatukat, de a bírák minden évben cserélődtek. A felekezeti egyenlőség érdekében ugyanis a főbíró az egyik évben a katolikusok, a másik évben a reformátusok közül került ki, a másodbíró mindig azonos vallású volt, mint a főbíró, de az adószedő már a másik felekezethez tartozott.

97 A főbírót később gyakran újraválasztották, de nem a következő, hanem az azutáni, 94 SZILÁDY jegyzete X. pont, a Zárt Levéltár 50. csomó alapján. 95 BKML Városkönyv 1090—1699. évi kötet. HORNYIK (i. m. II. köt. 75.1.) idézi a tanácsülési jegyzőkönyvből, hogy 1600-ban 2 deáknak adtak fizetést, és ennek alapján feltételezi, hogy az egész évszázadban két jegyző volt. 96 HORNYIK i. m. II. köt. 508—510.1. 97 TELEK, Josephus: História Domus... Conventus Kecskemetiensis 1759. c. kéziratos könyve 5—6. 1. ,.... ut judex anno uno calvinista, altero aligatur catholicus, atque is Senatu pariter totidem ex calvinistis, quot ex catholicis sédem teneant."