Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról
Gulacsi Tamás és Busiki István 5, Tóth András, Balassa István és Nádasdy 4—4 cselédet ültetett lóra. 58 A sereg összetétele alapján érthető, hogy Verebélyi Péter a fejedelem karabélyos kapitánya méltatlankodik „ezen marhahajtó katonák" láttán. 59 A február végén összesített katonai névsor és azon utóbbi összeírás tehát merőben más társadalmi tagozódást jelez. Többek között ez is érzékelteti a kurucok és a cívisek közötti sokszor emlegetett ellentmondásos kapcsolatot. Bizonyos magyarázatul szolgálhat még az is, hogy az előző hónapok során Kecskemétnek mégiscsak jóval kevesebb katonát kellett kiállítani. Ezek többsége is a közvetlen közelben, vagy a városban táborozott. Fő feladatuk a rácok távoltartása volt. Többségük Deák Ferenc és Pap István ezredében szolgált. 1704 tavaszán újabb 600 katona kiállítása a katonáskodásra alkalmas adófizető férfiak felének — kétharmadának a városból való kivonását jelentette volna. Ráadásul ezeket távoli, a Dunán túli, esetleg a felvidéki hadjáratban kívánták felhasználni. A cívisek vagyona és családja a közeli rácokkal szemben úgyszólván véd58 Mivel Kecskemét társadalmának árnyaltabb megrajzolása e korból még hiányzik, érdemes a nyert adatokat gondosabban elemezni. 46 gazda küldött három vagy több szolgát katonának. Közülük 40 azonosítható az 1704. évi adólajstromban A 40 gazda közül egy (Szabó Márton) székbíró volt, így adómentes, ezért a későbbi számításokból ki kellett hagynunk. A 39 gazdát a fizetett adó összege alapján a következőképpen csoportosíthatjuk. 0— 3 tallért fizetett: — 4— 7 tallért fizetett: 11 fő 8—12 tallért fizetett: 7 fő 13—18 tallért fizetett: 13 fő 19 tallérnál többet 8 fő A legmagasabb adó összege 25 tallér. Vadszám szerinti megoszlásuk: 0 vadszámmal rendelkezett 1 fő 1—5 vadszámmal rendelkezett 4 fő 6—10 vadszámmal rendelkezett 7 fő 11—50 vadszámmal rendelkezett 17 fő 51—100 vadszámmal rendelkezett 4 fő 101—200 vadszámmal rendelkezett 6 fő A fenti összeállítás alapján a további kutatások eredményeinek megismeréséig néhány hipotézist megfogalmazhatunk. A viszonylag csekély ingó és ingatlan vagyonnal rendelkező gazdák is alkalmaztak idegen munkát. Az itt vizsgált gazdák döntő többsége még mindig jelentős állatállománnyal rendelkezett, bár minden bizonnyal vagyonúnknak ez a része az előző esztendőkben komoly károkat szenvedhetett. A bérmunkát tehát nagyobb részt az állattartásban hasznosították. Kecskemét társadalmi és gazdasági viszonyaira vonatkozóan sokatmondó még az tény is, hogy a 179 eset közül, amikor egy házból csak egy fő ment katonának, alig egy tucatnyi esetben volt az maga a tulajdonos. Az esetek döntő többségében jelölik, hogy a küldött 1 fő szolga volt. A 295 házból 280-nál volt 1 vagy több cseléd. Egyértelmű a következtetés : A cívis városok viszonylag szegényebb gazdái is alkalmaztak idegen munkaerőt. Ez ugyanakkor feltételezi azt, hogy a nincstelenek a cívis társadalom jelentős hányadát alkották. Számukat pontosan meghatározni sajnos nem tudjuk, a fent jelzett arányok alapján 1500-nál kisebbre aligha becsülhetjük. 59 HORNYIK, IV. 285.
