Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

telén maradt volna. A kecskeméti tanács, melyen belül a nemesség vezető szerepet játszott, ily módon vélte megoldhatónak a gordiuszi csomót. A Eorgách Simon veresége miatt meghiúsult dunántúli hadjárat elmaradása után a fejedelem engedett, a kecskeméti polgárok itthon maradhattak a város védelmére. Ennek fejében arra kötelezte őket május 9-én, hogy fizessenek 15600 forintot és állítsanak ki, szereljenek fel 30 lovat a dragonyosok számára.

60 A szabadságharc során a katonai és a politikai vezetés nem tudta, illetve nem akarta a nemzeti egység megteremtéséhez szükséges gazdasági és politikai engedményeket, áldozatokat vállalni. Közismert, hogy a nemesi vezetés megszilárdulása után a népi törekvések és igények háttérbe szorultak. Még a mezővárosok megnyerése és érdekeltté tétele sem szerepelt a kurucok belpolitikai programjában.

61 A legszegényebbek, a feudális társadalom talán legkiszolgáltatottabb rétege, a cselédség, amely a cívis városok lakosságának jelentős hányadát képezte, nem talált szószólóra, de még érdekeinek megfogalmazójára sem. Erről a társadalmi rétegről még közel másfél évszázaddal később, 1848-ban is megfeledkeztek. Érthető, hogy az a lelkesedés, amely a katonai események kibontakozását kísérte, hamarosan lelohadt. A gazdasági és társadalmi érdekeit szűkkeblűén értelmező, az önzéstől egyáltalán nem mentes kalmár szellemű mezővárosi parasztság nem volt képes érdekeit távlatokban látni, és az átmeneti, de de súlyos terheket vállalni. A kényszerítő körülmények hatására a következő évek során is többször kényszerült a három város katonaállításra, de ezekről sajnos írásos feljegyzés nem maradt.

62 * 1705 után Kecskemét és a Duna-Tisza köze egyre messzebb került a szabadságharc főhadszínterétől. A Dunántúl, majd Erdély elvesztése után szerepe egyre csökkent, egyre jobban kimerült, a fejedelem bizalmatlansága pedig a három várossal szemben fokozatosan nőtt. A hadvezetés mind kevesebb figyelmet áldozott védelmére. Ilyen körülmények között fokozott szerepet kapott a városi milícia, melynek megszervezésére és fenntartására a fejedelmi parancs nélkül is rákényszerült a város. A milícia folyamatosan működött a szabadságharc alatt. Szervezetére, 60 TJ. o. 61 A szabadságharc folyamán egyetlen település sem kapott szabad királyi városi jogot. Elenyészően kicsi azoknak a településeknek a száma, melyeket kiemeltek a közvetlen földesúri kizsákmányolás alól. 1704-ben Simontornya, 1707-ben Gönc, 1708-ban Tarpa kapta meg külön fejedelmi rendelettel a hajdú szabadságot. Magyarország története 1526—1790. II. köt. 1962. 369. 62 Kecskemét ezirányú terheiről részletesen tájékoztat Hornyik János IV. kötete.