Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

adatok szerint is több bíró működött, mert a második bírót 1594-ből, a vásárbírót és mészárszékbírót 1600-ból, a kisbírákat pedig 1650—1655 közötti évekből ismerjük.

57 A XVII. század második felében a statútumokat és a legfontosabb közérdekű döntéseket a népgyűlés elé terjesztették. Népgyűlésekre, vagyis az egész lakosság véleményének a megkérdezésére azonban ritkán került sor. A megmaradt iratok alapján konkrétan mindössze háromról tudunk. Az első alkalommal 1663. november 12-én: ,,Az egész tanács, tizedösök és mind az egész városnak lakosi az város házánál lévén . . .." hoztak végzést a kereskedelemről. A gyűlésen részt vettek : ,, . . . akkori esküdt főbíró képe Ágoston György, a bíránk Budára lévén, esküdt tanácsbeli személyek . . ." (24 személyt sorol fel, de utána ,,etc") ,,. . . közönséges emberek . . ." (9 személy) ,, . . . mind az egész városnak lakosi."

38 A második esetben 1678. augusztus 7-én: ,,Mi Kecskemét Várossának mostani Fő Bírája Nemes Deák Pál és eskütt Tanácsbeli személyek minnyájan az egész várasi Községgel együtt ..." általános közrendészeti jellegű statútumot fogadtak el.

59 Harmadszor 1697. január 20-án: ,, . . .Az egész Váras lakosit, a két templomokból begyűjtvén az közönséges Váras Házához ..." döntöttek a posta házi kezelésbe vételéről.

60 Lehetséges, hogy a főbíróválasztás alkalmából is a népgyűlés döntött a jelöltek között, amint például Szombathelyen történt.

61 Iratainkban azonban e korból nincs nyoma a bíró- és tanácsválasztás lefolytatásának. Népgyűlésen elfogadott döntésre következtethetünk az adókivetési alapok meghatározásánál is, elsősorban a rendkívüli adók esetében. Például az 1689-es adókönyv szerint: ,,A portiok felvetéséért összegyűlvén a szegénységgel edgy ütt ..." döntötték el a feltételeket.

62 A Szappanos Céh privilégiumának záradéka ugyancsak népgyűlési határozatra utal: ,, . . . Fő Bíró Nemes János az Egész Tanácsbeli Eskütt Személyekkel és az egész Kösséggel egyetemben."

63 Ennek alapján valószínű, hogy a népgyűléseket a korábbi 57 1684-ig az adószedő bíró viselte a második bíró megnevezést. BALLÁ János levéltáros cím nélküli jegyzéke a bírák és fontosabb tisztségviselők neveiről, melyet a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján állított össze. (Továbbiakban: Balla-féle jegyzék). 58. BKML Jegyzőkönyv másolat 48. 1. Lásd még 38. sz. jegyzet. 59 Megtiltották többek között a vasárnapi szeszesital-kimérést, a szekerezést. Határozatot hoztak a káromkodók elien, elrendelték a jövevények bejelentésének a kötelezettségét, az útlevél és építési engedély kérést stb. HORNYIK i. m. II. köt. 494—498. 1. és SZILÁDY jegyzetei LXIV. pont. 60 BKML Városkönyv 1690—1699. évi kötet ,,... Az egész Váras reá állott ily Conditioval, hogy az tizennyolc tizedek szerént, a váras kölcségéből vegyenek egy-egy három lovu kocsit, mellé egy-egy szolgát kik gondot visellyenek reájok fogadgyanak. úgy vügyék véghez a Postaságot." 61 KISS Mária: Szombathely püspöki mezőváros tanácsa a XVII—XIX. században. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp. 1971. 118—119. 1. 62 BKML Rendkívüli adókönyv 1689. évi kötet. 63 HORNYIK i. m. II. köt. 329. 1. A kiváltságlevél kelte: 1642. július 5.