Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A szegediek számának változása Kecskeméten 1559-től 1562-ig 1559-től 1562-ig Kategória 1559 1562 0/ /0 eltűnt % meg­maradt ,% új /o 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Háztartásfő 51 26 51,0 25 49,0 26 . 51,0 _ Fiú 4 15 375,0 3 75,0 2 50,0 13 325,5 Testvér — 1 100,0 — — . — — — Szolga ­3 300,0 ­­­­— Összes 55 45 81,8 28 50,9 28 50,9 17 30,9 Mindkét összeírás évében a Szent Mária utcában élt a szegediek túlnyomó többsége, mintegy négyötöd része. 1562-ben a Nagy utcának már nem volt szegedi lakosa. A szegediek igen jelentős számban települtek Kecskemétre: 1559-ben minden 8—9. lakos közéjük tartozott, egész kis városnegyedet né­pesítettek be a Szent Mária utca környékén. Később, a más településekről érkezők számának gyors növekedése miatt, csökkent a szegediek számaránya az összlakosság egészében, de még 1562-ben is ők tették ki a megnövekedett kecskeméti népesség adózó háztartásfőinek 6,8 %-át, az összeírtak 6,1 %-át, vagyis minden 16. lakos szegedi származású volt. Még inkább kidomborodik a szegediek számarányának jelentős volta az 1546-tól 1559-ig újonnan össze­írtak viszonylatában : minden 4—5. lakos Szegedről érkezett Kecskemétre, vagyis a betelepülők mintegy negyedrésze közülük került ki. Megállapítható tehát, hogy Szeged egészen sajátos szerepet játszott a Duna—Tisza köze második legnagyobb mezővárosa, Kecskemét népességének növekedésében az 1550-es években. Az, hogy 1562-ben már feleannyi szegedit vettek jegyzék­be Kecskeméten, nem feltétlenül számarányuk tényleges csökkenését jelenti, hiszen ebből az évből már nem állnak rendelkezésünkre az 1559-eshez hason­ló pontos adatok, s mindössze az azonos vezeték- és keresztnevek alapján, tudunk következtetni a szegediek számára. Viszont könnyen lehet, hogy több, eltérő keresztnevű, de azonos vezetéknevű kecskeméti lakos tulaj­donképpen szintén a szegediek közül került ki, de közelebbi adatok híján nem állapítható meg származáshelyük. Az is lehetséges, hogy egyes távol­levő (tőzsérkedő, kereskedelmi úton járó, fuvarozó) szegedi származású kecskeméti lakosok is kimaradtak a lajstromból, esetleg felmentést kaptak, vagy gazdasági okok következtében kerülték el a regisztrálást. Az 1559-es és 1562-es adóösszeírások, valamint a vámnaplók és az 1557-es ötvös-céhlevél adataiból megállapítható, hogy az 1550-es évek elején Kecs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom