Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
A középkori Kecskeméten jószerint csak a papok tartoztak a magasabb műveltséggel rendelkező írástudók közé, esetleg egy-két nótárius, iskolamester és deákos műveltségű „literátus", kereskedő. Mint más településeken, akként itt is a plébániai iskolában folyhatott a tanítás, melyből inkább csak a gazdagabb parasztpolgárok gyermekei részesülhettek. A török uralom előtti időszakból éppen az iskoláztatással kapcsolatban maradt fenn egy adat a XVI. század első éveiből. Zsigmond lengyel herceg 1500—1505 között vezetett budai számadáskönyvének bejegyzései adnak hírt a kecskeméti, esztergomi és székesfehérvári iskola énekes deákjairól. Ez az adat konkrétan bizonyítja egy mezővárosi iskola meglétét Kecskeméten, melyben színvonalas oktatás folyhatott, ha még a budai udvar is felfigyelt az itt tanuló énekes deákokra. E bejegyzéssel tökéletes összhangban van a mezőváros Oskola utcájának elnevezése. Mivel Kecskeméten csak egyetlen új utcáról történik említés, bizonyos, hogy az Oskola utca is a régi utcák közé tartozott, mely a középkori helynévadási szokásoknak megfelelően a benne működő oktatási intézményről nyerte nevét. Az is valószínű, hogy a XVI. századi török adódefterekben és a század végi magyar jegyzőkönyvekben említett deákok egy része is ebben az iskolában szerezte meg az átlagosnál magasabb műveltségét, mely nevében — illetőleg a keresztneve mellett álló névhelyettesítőben — szemléletesen tükröződik. A gyér forrásanyag miatt a XVI. századi Kecskemét literátusai közül alig több mint két tucat latinos műveltségű deák, kereskedő, énekszerző, egyetemista teológus jelölt, „oskolamester", nótárius, katolikus plébános, református prédikátor és iskolákon forgott, tanult kézműves nevét ismerjük. Ezek a következők : 46 4C A deákokról lásd Papp László és Mikesy Sándor tanulmányait; az Oskola utca és az iskoláztatás kapcsolatáról Szeged analógiáját (BÁLINT S., 1971.104—6. ; PÉTER L., 1974.11,280—1.)— Lehetséges,hogy a viszonylag műveltebb réteghez tartoztak az alábbi vezetéknevű polgárok is: Borbély, Berber (borbély, seborvos), Diák Gergel, Hegedűs, Kántor, Sáfár,Sípos, Ispán. — A literátusok: 1500 k.: ZOLNAY L., 1977. 420.; 1521: KRAJNYÁK, 1961. 22.; VÁNYI F., 1926. 443.; HORVÁTH L., 1957. 250.; SZILÁDY Á., 1883. III. 286.; 1546, 1562: KÁLDY-NAGY, Kanuni... 1971. 328—35.; XVI. sz, közepe : HORNYIK, 1861. II. 116.; 1559; KÁLDY-NAGY, A budai... 1977. 335. ssz.; KECSKEMÉTI MEZŐ, (Agricola) János: Lampe—Ember, 669.; FÖLDVÁRY L., Adalékok ... I. 44,166.; KATHONA G., 1974. 21.; 1561: BALÁZS L., 1973.1019.; 1564: HORNYIK, 1861. II. 116.; 1591: uo. 32, 47.; 1594: uo. 116.; 1595.: uo. 31.; 1596 k.: KATHONA G., 1974. 44.; 1598: HORNYIK, 1861. II. 117.; 1599: uo. 47, 74—5, 117.; 1600: HORNYIK, 1927. 80., KRAJNYÁK, 1961. 23—4.; HORNYIK, 1861. II. 117—8., KATHONA G., 1974. 25, 45., LAMPE—EMBER, 669., Földváry, Adalékok ... I. 166., Holub J., 27., KÁLDY-NAGY, Harács-szedők... 1970.150.
