Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
Kecskeméti literátusok (1500—1600) Időpont Deák Jegyző Iskolamester Pap 1. 2. 8. 5. 1500 k. énekesek _ 1521 Kecskeméti Mihály 1546 Diák Gergel nős — — István 1546 Ferenc diák nős — — Márton (ref.) 1546 Orbán diák nős — — — XVI. sz. közepe — — — Bálint, Máté 1559 Diák Gergel nős — — — 1559 Fábián diák nős — — István 1561 Kecskeméti Benedek — — — 1562 Ozsvar diák — — — 1562 Fábián diák — — — 1562 Kecskeméti Mező János — — 1564 Végh Mihály főbíró — — — 1591 Gáspár deák — — — 1594 Mihály (ref.) 1595 István deák — — 1596 k. — — Veresmarti Mihály — 1598 — — — Tóbiás (ref.) 1599 Gáspár diák Halasi János György deák Tóbiás (ref.) 1600 — Szűcs Bálint fia — Búzás Mihály (r.) 1600 — — — Gergely (r. k.) A fenti áttekintésből kitűnik, hogy a XVI. század közepéig inkább csak néhány deák és pap nevét ismerjük, de nótáriust és iskolamestert egyet sem. Viszont a század utolsó hat évéből az egyetlen kereskedő-diákon kívül három városi nótárius, két iskolamester, három református prédikátor és egy római katolikus plébános neve is fennmaradt. Tolnához hasonlóan Kecskeméten is „Az értelmiségi réteget a deákok képviselték jellegzetes módon . . . Közülük az öregebbek még a régi latin iskolában nyerhették kipalléroztatásukat. Az élénk kereskedelmi és gazdasági tevékenységgel együtt járó ügyletek szabatos lebonyolítása, az azokból eredő jogi differenciák eligazítása, az időnként felmerülő közbenjárói szolgálat állandóan foglalkoztatta ezeket az embereket, akik a török hódoltsági terület jogszokásaiban és közigazga-