Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A középréteghez tartozó tehetős cívispolgárok, így például a középbirtokos parasztgazdák, juhosgazdák, marhatenyésztők, malmosgazdák, szatócsok, jómódú céhes mesterek, fuvarosok, kupecek és a kereskedelembe is bekapcsolódó deákok saját munkájukon kívül idegen munkaerőt, bérmunkásokat is alkalmaztak: egy-két napszámost, szolgát, cselédet, hajcsárt, pásztort, segédet, inast, legényt. Ezáltal maguk is kizsákmányolókká váltak, noha saját munkájukkal is gyarapították anyagi javaikat. A kecskeméti adóösszeírásokból idesorolhatók a szolgát, legényt, pásztort alkalmazó juhosgazdák, kézműves mesterek, malomtulajdonosok, marhatenyésztők, akiknél általában egy, ritkábban két szolgát tüntetnek fel az összeírások. Sajnos tized-defterek és ehhez hasonló egyénenkénti vagyonösszeírások hiányában e módosabb középréteg gazdasági viszonyainak részletezésére nincs lehetőségünk. A gazdasági viszonyok elemzésekor már áttekintettük a szolgákkal kapcsolatos adatokat. Ellenben a fölösleges átfedések elkerülése végett a literátusokkal — a papokkal, jegyzőkkel, deákokkal és iskolamesterekkel — kapcsolatos adatokat csak a kulturális viszonyoknál részletezzük.

44 3. Kecskemét mezővárosi kultúrája Az utóbbi évtizedek társadalom-, művelődés- és egyháztörténetírása jelentős mértékben tisztázta a hódoltsági mezővárosok kulturális viszonyainak számos összetevőjét, mindenekelőtt a mezővárosi reformáció haladó szerepét, jelentőségét a magyar nyelv, az iskoláztatás, a protestantizmus, a műveltség, a művészetek, a tudományok fejlődése szempontjából. Legutóbb Tolna és Szeged mezővárosi műveltségének, reformációs kultúrájának részletes feltárását végezték el a kutatók, és folyamatban van a harmadik nagy hódoltsági kultúrcentrum, Ráckeve művelődési viszonyainak feldolgozása is. Kecskemét, mint az egyik legnagyobb hódoltsági mezőváros, fontos szerepet játszott a Duna—Tisza közi paraszti kultúra fejlődésében, a polgári—parasztpolgári törekvéseket szolgáló népi reformáció szellemi értékeinek elterjesztésében. Éppen ezért különösen sajnálhatjuk, hogy a XVI. századi Kecskemét kulturális életéről csak egészen elenyésző, töredékes szórványadatok maradtak az utókorra, melyekből roppant nehézséget jelent egységes, összefüggő kép megrajzolása.

45 44 KÁLDY-NAGY, Magyarországi... 1970. 23—5. — Lásd N. KISS István, H. VERESS Éva, MAKKAI László, РАСН Zsigmond Pál, Székely György és Szabó István tanulmányainak a parasztság differenciálódásával, a zselléresedéssel kapcsolatos megállapításait. 45 Lásd HORVÁTH János összegezését a reformáció irodalmáról, a Humanizmus és Reformáció sorozat köteteit és a Studia et Acta Eccl. 3 kiadványát. — KATHONA G., 1974. 9—79, 81—231.,; BÁLINT S., 1975.185 p.; KATHONA—BUCSAY—RÓKA—TÓTH, 1973. 13—214.; SÍPOS G., 1972. 33—52.; MÉSZÁROS L., 1972. 307—15.; uő, A magyarországi ... Kzt. 1975. 194—201.