Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
foglalkoztatták mint különféle pásztorokat: marhapásztor, csordás, göbölyös, sőrepásztor, kondás, disznópásztor, csikós, kanász, gulyás, juhász, bojtár, ménespásztor, csordapásztor, kecskepásztor, elnevezésekkel találkozunk a XVI. század végi kecskeméti mezővárosi jegyzőkönyv és számadáskönyv lapjain is. E pásztortársadalom természetesen maga sem volt homogén. A puszta munkaerejüket áruba bocsájtó nincstelen bérmunkásoktól az 5—10, vagy még ennél is több marhát, lovat, juhot, disznót vagy kecskét birtokló pásztorokig terjedt az állattenyésztés területén foglalkoztatott dolgozók széles skálája. A török adódefterek 1546-ban és 1562-ben egyaránt Kecskeméten tüntetnek fel legtöbb szolgát, pásztort 43 : 56. táblázat A budai szandzsák városainak szolgatartása (1546 — 1562) Város 1546 1562 Város Háztartásfő Szolga Háztartásfő Szolga 1. 2. 3. 4. 5. Buda 385 3 245 Buják 33 — 68 3 Cegléd 182 16 185 — Dunaföldvár 120 11 105 — Kecskemét 272 92 382 33 Nagykőrös 99 25 181 3 Nagymaros 90 7 212 — Óbuda 59 8 40 — Pest 127 17 97 — Ráckeve 548 60 748 — Tápiószecső 42 2 43 — Vác 207 17 248 — Vál 123 5 75 — Visegrád 25 1 — Összes 2312 264 2629 39 43 Vő.: EPERJESSY K., 1971. 73. A török záimok — a 20—100 ezer akcse javadalombirtokkal (ziámettel) rendelkező főtisztek és főtisztviselők — elnevezéséből származik a záhingazda név. (Vö. : HORNYIK, 1927. 71. p. 158. jegyzet, 68—75. ; VASS E., A váci... 1972.131.) — „Az igy megnövekedett mezővárosok vezetését a gazdagparasztság tartotta kezében: Debrecenben a cívisgazdák, Kecskeméten a záhingazdák képviselték ezt a termelés irányítását is kézben tartó vezető társadalmi réteget. Egy-egy ilyen nagygazdának a városban háza, a városon kívül akolkertje, belső legelője, a külső határban rétje, szőlője, mezei kertje, erdeje is volt. .. Minden gazdának egyéni és közös (bérelt) földjei voltak. Így lényegében kapitalista jellegű, a marhatartáson alapuló gazdálkodást űztek, vékony tőkés-nagygazdaréteg vezetésével. A város gazdáinak rétegződése szintén polgárias volt, Egy-egy mezőváros kollektív földesura maga a város, illetve a vezető nagygazdák kollektívája." (VASS E., A váci... 1972.131—2.) Vö. : MA JLÁTH J., 1943.16, 53. — A szakirodalom nem tud XVI. századi kecskeméti nemesekről. (SZAPPANOS K., 1944.15 p. ; KÖSZEGHI S., 1899. 447 p.; ZOMBORY G., 1938—1940.) — Lehetséges, hogy az 1546-os kecskeméti defterben szereplő Nemes Antal famíliája (Ambrus fia, Ferenc testvére) nemes volt (1559-ben már csak a fiú, Nemes Ambrus élt közülük, 3 év múlva pedig egyetlen ilyen nevűt sem regisztráltak), de erre nincs bizonyíték. — HORNYIK, 1861. II. 29—55.; TAKÁTS S., Régi . .. 1915. Rajzok ... II. 277—8.; KRAJNYÁK, 1961. 17.
