Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

túli terület szarvasmarha-kereskedelmét monopolizálták. A szigetvári vámelszámolások szerint 1559. április 15—1560. február 20-a között, 312 nap alatt összesen 10 076 darab szarvasmarhát és 6 lovat vittek át a vámon. S e hatalmas mennyiség hatheted részét, 8551 darabot (84,9%) egyedül a kálmáncsehiek szállították, 31 tőzsér, akik 38-szor vámoltattak marhát Szigetváron. Egy teljes év alatt tehát 11 775 darab marhát vámoltattak a különböző települések kalmárai Szigetváron, s ebből mintegy 10 000 darabot Kálmáncsehi tőzsérei hajtottak át. Ez a mennyiség Ráckeve 1 évi marhaforgalmának éppen kétharmad részét tette ki, s csaknem kétszer felülmúlta Kecskemét állatkereskedelmének volumenét. Az 1560-as évek elején tehát Ráckeve, Kálmáncsa és Kecskemét bonyolította le a legnagyobb marhaforgalmat a hódoltságban. Az ekkortájt nyugatra kihajtott évi 80—100 ezer szarvasmarha egyharmad részét e három igen fejlett hódoltsági mezőváros tőzsérei vámoltatták. Közülük Kálmáncsa és Ráckeve az oppidumok legfejlettebb csoportjába tartozott, a kereskedelem és a tranzitforgalom lebonyolítására specializálódott kereskedő-mezővárosok közé, Kecskemét pedig egyike volt Magyarország legnagyobb állattenyésztő és állatkereskedő cívisvárosainak. Mert bár ezekben az évtizedekben például Szeged szállásain 15 000 marhát legeltettek, s hasonlóan magas eredményeket ért el tucatnyi alföldi mezőváros nagyállattartása, de közülük viszonylag kisebb számban kerültek ki marhakereskedők. Ezeknek a nagy mezővárosoknak az állatcsordáit csak részben vitték külföldre saját tőzséreik, a többit más települések kereskedő-tőkései vásárolták fel, akik közül kiemelkedő szerepet játszottak a ráckeveiek és a kálmáncsehiek. A harmadik helyen álló kecskemétiek pedig mind a marhatenyésztésben, mind a marhaexportban kimagasló eredményeket értek el.

37 A kecskeméti tőzsérek A ráckevei, dunaföldvári és váci vámnaplókból mintegy negyven kecskeméti tőzsért név szerint is ismerünk. Közülük kettőt puszta keresztnéven említenek: Ambrust és Gáspárt. Az utóbbi minden bizonnyal Tót Gáspár kecskeméti tőzsérrel azonos, az előbbit pedig Ambrus Pistával azonosíthatjuk, így voltaképpen 38 kereskedő szerepel a vámnaplókban, akik mindannyian Kecskemét lakosai voltak. Általában egyedül bonyolították le vállalkozásaikat, de néhány esetben ketten vagy hárman társultak. így például. 37 SZALAY L., 1859. 220—1.; MÉSZÁROS L., A középkori... 1974. 67—76.; SZAKÁLY, Dél-Dunántúl.. 1973. 64—8, 81—96,101—3.; KÁLDY-NAGY, Magyarországi... 1970. 37—9.