Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

1562. június 25-én közösen hajtott át a ráckevei—dunaföldvári vámon 245 marhát Ambrus, Kovács Gellért és Tót Antal; augusztus 23-án Szentös István és Palkó István, szeptember első felében Nagy Márton és Tót Miklós ; szeptember 17-én Boldizsár János és Nagy Bálint ; októberben Szabó István, Nagy Márton és Tövis Ágoston. Ezeken a vámhelyeken tehát összesen 27 kecskeméti tőzsér fordult meg, és közülük 12-en társultak egymással 7 kompániába. Ők inkább a közepes marhakereskedelmet lebonyolító tőzsérek közül kerültek ki, mert bár e 12 fő tette ki a hajtók 32%-át, viszont az állatoknak csupán 24%-ával rendelkeztek. Az egyénileg hajtó tőzsérek átlagosan több marhát birtokoltak, mint a 2—3 fős kis kompániák tagjai egyenként. A statisztikai mérhetőség kedvéért a kompániák által kihajtott marhák számát is egyénenkénti lebontásban a 49. táblázaton közöljük. A kecskeméti tőzsérek zöme közepes színvonalú marhakereskedelmet folytatott. Bár ők tették ki a kereskedők több mint felét, ám az állatoknak csak 42 %-át birtokolták. A hajtók negyedrésze egészen kis volumenű kereskedelmet folytatott, a marháknak csak 6%-át ellenőrizték. A fprgalom felét a tőzsérek alig 6 %-a, 8 nagykereskedő bonyolította le. Közülük is kiemelkedett Szanyi Ferenc (415), Kajtár Máté (457) és Dáki Ferenc (600) kereskedelmi tevékenysége : e három dúsgazdag tőzsér (a kereskedők 7,9 %-a) birtokolta a megvámolt marhaállomány több mint negyedrészét, 28 %-át. A kecskeméti tőzsérek között egyedülálló forgalmat bonyolított le Dáki Ferenc: minden kilencedik szarvasmarhát ő vámoltatta a ráckevei—dunaföldvári vámhelyen. Érdekes képet mutat a tőzsérek vámhelyek szerinti megoszlása is. Bár ebben az időben már Vác volt a marhakereskedelem központja, a kecskeméti tőzsérek közül csak 11 (29%) vámoltatott itt marhát; több mint kétharmad részük a ráckevei és dunaföldvári réveket kereste fel. Vácnál vámolták meg Bakos Imre, Fóti Péter, Egyházi Ferenc, Fitos János, Kajtár Máté, Kenéz Balázs, Királ János, Kovács Gergely, Kövér Mátyás, Nagy Gergely és Nagy Sebestyén csordáit. Kilencen 1—1 utat tettek meg, ellenben Fóti Péter kétszer kelt útra, Kajtár Péter pedig háromszor vámoltatott marhát. Egyegy úton általában közepes mennyiségű marhát hajtottak a vámhelyek felé, átlagosan 130 darabot. Kétszáznál többet csak Kajtár Máté vámoltatott egyik útján (240 darabot). Ez arra mutat, hogy a kecskemétiek Vácon keresztül szerényebb, közepes volumenű marhakereskedelmet folytattak, mely nélkülözte a kiugró eredményeket. Az itt megforduló tőzsérek közül egynek a neve sem olvasható a ráckevei és a dunaföldvári vámfeljegyzésekberi, ami arra utal, hogy a kereskedők ragaszkodtak szokott révátkelőhelyeikhez, illetőleg bevált hajtási útvonalaikhoz, végcéljukhoz. A Vácott áthaladók ugyanis mindig nyugat (Bécs), északnyugat (Brünn) felé tar-