Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
Kecskemét 1562-es, teljes évi marhaforgalma mintegy 3200 darab lehetett Ráckevén és Dunaföldváron, mely után 160 000 akcse vám járt. Ez jóval meghaladta a mezőváros azévi kincstári és földesúri adóinak teljes összegét. Az 1563-as évben Kecskemét erősen felzárkózott Ráckeve mögé, már csak 1044 marhával kevesebbet vámoltatott, mint a Csepel-szigeti náhié-székhely. A kecskemétiek által fizetett, harmadmillió akcsénél is magasabb vámösszeg egyedül elegendő lett volna a mezőváios összeg adójának fedezésére az 1580-as években. A nagy állattartó mezőváros tőzsérei által kihajtott marhacsordák mintegy félszázezer forintos vásárlóértéke a kecskeméti záhingazdák erős anyagi-gazdasági potenciáljára utal. 1563-ban már minden harmadik marhát kecskemétiek vámoltatták a ráckevei és dunaföldvári réveken. A váci vámjegyzék szerint Kecskemét itteni marhaforgalma nemivel (mintegy félszáz darabbal) kisebb volt, mint a másik két vámhelyen. Az 1563/64-es vámnapló 1 évre kiegészített adata szerint Kecskemét tőzsérei 2652 szarvasmarhát vámoltattak Vácon. A 15 fejlett hódoltsági mezőváros kereskedői által idehajtott marhaállomány minden 10. állatát a kecskemétiek vámoltatták. Még ennél is sokatmondóbbak a három vámhely szintén egy évre vonatkoztatott, összesített adatsorai. E szerint 1562 körül Ráckeve vámoltatta a legtöbb marhát, az állomány egyharmad részét. Kecskemét az összesített elszámolásban is a második helyen állt húsz hódoltsági mezőváros marhaforgalma közül. Minden nyolcadik marhát a Duna—Tisza közi állattartó mezőváros tőzsérei vámoltatták. Az általuk nyugatra hajtott 5852 marha vámja — mintegy 300 ezer akcse •— fedezni tudta volna a mezőváros teljes átalányadóját az 1580-as években. Tőzsérei nagyobb volumenű marhaforgalmat bonyolítottak le olyan híres Duna—Tisza közi mezővárosoknál, mint Szeged, Cegléd, Nagykőrös ; vagy mint a tiszántúliak : Debrecen, Makó, Csongrád, Szentes, Jászberény, Hódmezővásárhely stb. Az 1560-as években Ráckeve tőzsérei vámoltatták a legtöbb marhát a legforgalmasabb hódoltsági vámhelyeken a Duna vonalánál. Ezeken a réveken Kecskemét marhakereskedelme állt a második helyen. A 60-as évek elején tehát az alföldi marhakereskedelem legfőbb haszonélvezői és lebonyolítói a ráckevei és kecskeméti tőzsérek voltak. Az utóbbi évtizedben közzétett váci, ráckevei és dunaföldvári vámnaplók új megvilágításba helyezték a hódoltsági marhakereskedelemről eddig kialakított képet, s felszínre hozták a ráckevei és kecskeméti tőzsérek rendkívül nagyszabású marhakereskedelmének pontos adatait, melyeket eddig történettudományunk, az oszmántörök források feltárásának hiányában, nem tudott a maga jelentőségének megfelelően elbírálni és értékelni. Hasonló a helyzet a kálmáncsai kalmárokkal, akik viszont ezekben az években a Balatontól délre elterülő dél-dunán-