Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Mely annyival bámulatosb, hogy a folyóvizek jótékonyságától távol, egészen sík földön fekvő ezen város a ^kereskedés ily nagyszerű állomására emelkedhetett. Alig van ugyanis város egész Magyarországban, melynek árusai eladás vagy vétel végett ide el nem jönnének." A kecskeméti kádas kalmárokról, posztó- és bői kereskedőkről alig egy-két adat ismeretes a XVI. századból. A céhek ismertetésekor már említettük a kecskeméti szabók hatalmas mennyiségű erdélyi posztóvásárlását. 1599-ben Gáspár diák, kecskeméti kereskedő 3 vég karazsiát adott el a városnak, melyet a főbíró Budára vitt ajándékba. A különféle török vámnaplókban számtalan olyan kereskedő szerepel, akinek nevét valamelyik kecskeméti adóösszeírás is megőrizte, de közelebbi adatok, a lakhely feltüntetése hiányában egyenlőre leküzdhetetlen akadályokba ütközik azonosításuk. Egyedül néhány tőzsér lakhelyeként van Kecskemét megnevezve, de róluk külön fejezetben szólunk. A vámnaplók átvizsgálása során mindössze az 1551-es és 1580-as budai szám adáskönyvek egy-egy bejegyzésénél találtunk minden kétséget kizáróan kecskeméti vonatkozású bejegyzést, melyek a következők: 1551. március 21-én (tehát röviddel a Gergely napi kecskeméti vásár után): ,,Káda Jánostól, társásával Kecskemétről, 831 marhabőrt után gümrük 1000"; 1580. július 28-án (két héttel a Lőrinc napi, nyári kecskeméti vásár előtt): „Kecskemeg-i Berber Fábián (a kecskeméti Borbély Fábián) hajója posztó, kés, ón és egyéb ,,áru" után gümrük 5000" akcse. A nagy mennyiségű marhabőrrel kapcsolatos adat nem meglepő a szarvasmarhák ezreit tenyésztő Kecskemét esetében, hiszen közismert, hogy az élőállat mellett az állatbőr, a bor és a gabona volt a hódoltsági kereskedők legfontosabb exportcikke. Viszont annál érdekesebb számunkra a hajózással kapcsolatos adat, hiszen a XVI. századból eddig ez az első ilyen közlés a kecskeméti kereskedelem víziszállításáról. E szerint a mezőváros polgárai nemcsak a szárazföldön, hanem az elsőrendű jelentőségű dunai víziúton is élénk árukereskedelmet folytattak. Borbély Fábián egyike lehetett a leggazdagabb kecskeméti kereskedőknek, hiszen saját teherszállító hajóval rendelkezett, s egyetlen útján 5000 akcse vámot fizetett. Jellemző, hogy ő is posztót, fémárukat, iparcikkeket vitt Budára, kihasználván az olcsó dunai vízút előnyeit. Feltehetően a Balkánról indult útnak áruszállítmányával. Textíliákkal, fémárukkal, jó minőségű iparcikkekkel a hódoltsági kézműipar nem tudta ellátni a lakosságot, a hiányt behozatallal kellett fedezni, melyből az élelmes Borbély Fábián kecskeméti kereskedő is kivette a részét. Egyébként bizonyára ő szerepel ,,Bar-