Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Mely annyival bámulatosb, hogy a folyóvizek jótékonyságától távol, egészen sík földön fekvő ezen város a ^kereskedés ily nagyszerű állomására emelked­hetett. Alig van ugyanis város egész Magyarországban, melynek árusai el­adás vagy vétel végett ide el nem jönnének." A kecskeméti kádas kalmárokról, posztó- és bői kereskedőkről alig egy-két adat ismeretes a XVI. századból. A céhek ismertetésekor már említettük a kecskeméti szabók hatalmas mennyiségű erdélyi posztóvásárlását. 1599-ben Gáspár diák, kecskeméti kereskedő 3 vég karazsiát adott el a városnak, me­lyet a főbíró Budára vitt ajándékba. A különféle török vámnaplókban szám­talan olyan kereskedő szerepel, akinek nevét valamelyik kecskeméti adóösszeírás is megőrizte, de közelebbi adatok, a lakhely feltüntetése hiányában egyenlőre leküzdhetetlen akadályokba ütközik azonosítá­suk. Egyedül néhány tőzsér lakhelyeként van Kecskemét megnevezve, de róluk külön fejezetben szólunk. A vámnaplók átvizsgálása során mindössze az 1551-es és 1580-as budai szám adáskönyvek egy-egy be­jegyzésénél találtunk minden kétséget kizáróan kecskeméti vonatko­zású bejegyzést, melyek a következők: 1551. március 21-én (tehát rö­viddel a Gergely napi kecskeméti vásár után): ,,Káda Jánostól, társá­sával Kecskemétről, 831 marhabőrt után gümrük 1000"; 1580. július 28-án (két héttel a Lőrinc napi, nyári kecskeméti vásár előtt): „Kecs­kemeg-i Berber Fábián (a kecskeméti Borbély Fábián) hajója posztó, kés, ón és egyéb ,,áru" után gümrük 5000" akcse. A nagy mennyiségű marhabőrrel kapcsolatos adat nem meglepő a szarvasmarhák ezreit te­nyésztő Kecskemét esetében, hiszen közismert, hogy az élőállat mellett az állatbőr, a bor és a gabona volt a hódoltsági kereskedők legfontosabb exportcikke. Viszont annál érdekesebb számunkra a hajózással kapcso­latos adat, hiszen a XVI. századból eddig ez az első ilyen közlés a kecs­keméti kereskedelem víziszállításáról. E szerint a mezőváros polgárai nemcsak a szárazföldön, hanem az elsőrendű jelentőségű dunai víziúton is élénk árukereskedelmet folytattak. Borbély Fábián egyike lehetett a leggazdagabb kecskeméti kereskedőknek, hiszen saját teherszállító hajóval rendelkezett, s egyetlen útján 5000 akcse vámot fizetett. Jel­lemző, hogy ő is posztót, fémárukat, iparcikkeket vitt Budára, ki­használván az olcsó dunai vízút előnyeit. Feltehetően a Balkánról in­dult útnak áruszállítmányával. Textíliákkal, fémárukkal, jó minősé­gű iparcikkekkel a hódoltsági kézműipar nem tudta ellátni a lakosságot, a hiányt behozatallal kellett fedezni, melyből az élelmes Borbély Fábián kecs­keméti kereskedő is kivette a részét. Egyébként bizonyára ő szerepel ,,Bar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom