Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
bél Fábián nős" néven az 1559-es kecskeméti török adódefterben, s így 1580ban már idős ember lehetett. 30 Bizonyos következtetések levonhatók a kereskedelemmel, áruszállítással kapcsolatos személynevek gyakoriságából is. A 14 budai haszváros közül 12-ben regisztráltak ilyen vezetékneveket az összeírok a XVI. század közepén (kalmár, kádas, diák, borsos, kocsis, szekeres, sós, sóvágó stb.): 29. táblázat Kereskedők a budai szandzsák hászvárosaiban (1546 — 1562) Város 1546 1559 1562 Átlag 1. 3. 4. 5. Buda 29 24 18 21 Buják — — — Cegléd 7 7 7 7 Földvár 8 5 4 6 Kecskemét 10 18 14 14 Nagykőrös 3 4 4 4 Nagymaros 3 8 11 7 Óbuda 1 1 1 1 Pest 20 10 6 12 Ráckeve 38 43 46 42 Tápiószecső — — Vác 12 14 13 13 Vál 4 1 — 2 Visegrád 2 1 Összesen 137 135 124 130 Ezek a hozzávetőleges, pontatlan adatok nem foglalják magukban az állatkereskedő tőzséreket, lókupeceket, juhkereskedőket és a nem magyar személynevü „árus emberek" egy részét. Márpedig főleg Kecskeméten, Ráckevén, Nagykőrösön, Cegléden, Tápiószecsőn és Dunaföldváron tőzsérek is szép számmal éltek, Budán pedig a zsidók, Ráckevén a rácok jelentős hányada is áruforgalommal, szállítással, pénzügyekkel foglalkozott. Mint majd látni fogjuk, a tőzsérek általában nem kereskedőnevet viseltek, így a táblázatban feltüntetett nevek viselői inkább iparcikkekkel, nyersanyagokkal, mezőgazdasági terményekkel kereskedhettek, s nem annyira állatkereskede 30 HORNYIK, 1927, 47, 72.; TAKÁTS Sándor, A nyilas és kádas kalmárok. = Magyar Gazdaságtörténelme Szemle, 1905. 12. k. 380—1. — Ugyanezt a következtetést vonta le a váci vámnaplókból Vass Előd is a hódoltsági kereskedőkről: „Illetőségük pontos meghatározása nehézségekbe ütközik és csak részben sikerül." (VASS E., A váci... 1972. 151. p. és 69. jegyzet.) — uo. 133—44.; FEKETE L.—KÁLDY-NAGY, 1962. 28. — Nyilván Kádas volt a kalmár vezetékneve. A gümrük a vám megnevezése, melyet mindig akcsében adtak meg a budai vámnaplókban. Ezeket Fekete Lajos fordította le magyarra. — Uo. 263.; HEGYI K., 1976.134—142.; KÁLDYNAGY, A budai... 1977. 273—8. p., 335. sorszám.
