Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században
házakat tekintve külön városrészeknek. Az említett utak egy része a városi jegyzőkönyvekben is előfordult. 14 A város lakóterületét árokkal vették körül, s ezen, a főbb útvonalak végénél, kapuk (és hidak) vezettek át. 15 A városban már a XVI. században nagyszámú lakos élt, amint a török adóösszeírások alapján megállapították. A vizsgálat szerint 1546-ban a kecskeméti lakosok száma 4000 és 5000 között lehetett. A budai szandzsák hászvárosai közül Buda és Ráckeve után a legnagyobb volt. Ekkor a 14 budai haszváros összes adózó háztartásainak 53%-át tette ki Ráckeve és a ,,három város". 16 1562-ben Kecskemét lakossága 4800 és 5990 között lehetett. A lakosság tényleges növekedése ugyanis kisebb mértékű volt, mint az adózóké, mert a vizsgálatok kimutatták, hogy 1562-ben jelentős mértékben kibővítették az adózók körét. 17 A növekedést nem a természetes szaporodás, hanem a bevándorlás idézte elő. 1562-ben az 1546-os adatokhoz képest azonos nevű volt a lakosság 67%-a. A háztartásfők 33%-a 1546-ban még nem szerepelt. A török defterek szerint 1546 és 1559 között, tehát 13 év alatt az összeírtak 56%-a halt meg, illetve költözött el, de ennek ellenére 6%-kal több személyt írtak össze, mint korábban. E nagymértékű cserélődést a török háborúkon kívül az 1553-as, majd később az 1585-ös pestisjárvány miatti magas halálozási aránnyal magyarázzák. 18 A névanyag alapján következtetni lehet a lakosság eredetére (a hely-és népnévi eredetű nevek alapján). 1546-ban a 270 vezetéknév közül helynévi eredetű volt 44, népnévi pedig 22. 19 Ennek alapján máshonnan származott a családok 24%-a. 1562-ben helynévből származott a nevek közül 53 és népnévből 34, vagyis a nevek 22%-a. 20 Meg kell jegyeznünk, hogy a bevándorlók közül éppen a legnépesebb csoportok tagjai nem kapták szülővárosuk nevét, például Szegedi név egyáltalán nincs, pedig konkrét adatok bizonyítják, hogy többen költöztek közülük Kecskemétre. 21 A lakosok legnagyobb része állattenyésztéssel foglalkozott. Az 1559-es és 1562-es török adóösszeírások szerint a kecskemétiek használták Agasegy14 HORNYIK János: Kecskemét gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 20. 1. szerint az 159! — 1602-es legrégibb jegyzőkönyvben előfordult: Pálkai utca (ma: Halasi út), Nagy utca (később Vásári Nagy utca), Gyümölcs utca (a legrégibb szőlőkhöz vezetett), Kőrös utca (ma: Nagykőrösi utca), Szentlőrinczi utca (ma: Csongrádi út). A török adóösszeírásokban ezek közül csak a Pálkai utca nem szerepelt, de a felsoroltakon kívül említik 1562-ben a Szenmária, Kozma, Varga, Oskola és Kun utcát, továbbá egy olvashatatlan (Bomlik ?) nevűt is. 15 HORNYIK i. m. II. köt. 509—510. 1. közli a kapusok esküjét az 1677—1690-es jegyzőkönyv alapján. 16 MÉSZÁROS—HAUSFATTER: i. m. 213—235. 1. 17 U. o. 221—222. 1. 18 KÁLDY-NAGY: Harács-szedők és ráják. Bp. 1970. 153—155. és 100.1. 19 11 Tót, 5 Török, 2 Oláh, 1—1 Kun, Magyar, Német és Székel. 20 19 Tót, 5 Kun (Cun), 4 Oláh, 2—2 Rác és Török, 1—1 Pollák és Magyar. 21 Az ötvösök céhszabályzata. HORNYIK i. m. II. köt. 271.1. ; KÁLDY-NAGY: Harács-szedők i. m. 152.1.; MÉSZÁROS—HAUSFATTER i. m. 223. 1.
