Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században
háza, Bábony, Bene, Borbásszállás, Félegyháza, Köncsög, Matkó, Monostor, Páhi és Zomok ( ?) pusztákat. 1562-ben Kecskeméten 41 gazdánál 10 693 db birkát írtak össze. Arra lehet következtetni, hogy évente 3—4000 szarvasmarhát, 6—8000 birkát és 2—300 lovat adtak el. 22 A mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozókon kívül már a XVI— XVII. században sok kézműves élt a városban. A céhes ipar jelentőségét a törökök is elismerték és pártfogolták — még a várossal szemben is —, pl. a kovácsokat, akik sokat dolgoztak Budán, többek között a hajóhíd szerelésénél, javításánál. A város levéltárának a legrégebbi irata pedig az ötvösök céh-szabályzata 1557-ből. Ezt Debrecentől kérték el mintának a Szegedről Kecskemétre menekült Ötvös Sebestin, Benedek és Imre kérésére. A török adóösszeírás névanyaga alapján már 1546-ban 5 ötvös volt Kecskeméten, 1562-ben pedig 7-et említenek, köztük a három kérelmezőt is. 23 A török adóösszeírások névanyaga alapján a lakosság foglalkozására is lehet következtetni, ugyanis általában erre az időszakra teszik a vezetéknevek kialakulását, azonban teljes képet nem kapunk az iparosokról, mert már a kecskeméti szűcsök 1559-es oklevelében sem csak Szűcs nevűek voltak köztük. 24 1 546-ban Kecskeméten a török adóösszeírás 13 Szabó, 8 Varga, 6 Kovács 5 ötvös, 2 Molnár és 1—1 Acs, Dézsarakó, Mészáros, Rámás, Szekeres, Sziártó, Szűcs és Tímár nevű személyt sorolt fel. Ezenkívül 3—3 Kalmár és Barbél, vezetéknévként 1 Diák, foglalkozásnévként 2 diák és 2 pap volt. 1562-ben pedig 22 Szabó, 8—8 Kovács és Varga, 7 Ötvös, 4—4 Szűcs és Szekeres, 2 Mónár, 1—1 Acs, Dézsarakó, Faragó, Rámás, Sziártó, Takács és Vedres. 25 Ezenkívül 4 Kalmár, 2 Pap, foglalkozásnévként pedig 2 diák, 32 pásztor. Hornyik szerint a XVI. század végén már voltak az ötvösökön és szűcsökön kívül gombkötők, szabók, szűrszabók, csizmadiák, vargák, takácsok, kovácsok, lakatosok, molnárok, mészárosok, hentesek, szappanosok, ácsok, nyereggyártók, bodnárok, boltosok, szatócsok, sőt a helyben lakó cigányokat is említették mint zenészeket, kovácsokat és lócsiszárokat. 26 A 15 éves háború (1591—1606) Kecskemétnek is nagy károkat okozott, a környező területen pedig szinte teljessé tette a pusztulást, amint az III. Mohammed szultán 1597. évi védleveléből kitűnik. 27 Eszerint Kecskeméten 22 KÁLDY-NAGY: Harács-szedők . . . i. m. 150. 1. 23 HORNYIK: i. m. II. köt. 271—278., 308—313.1.; KÁLDY-NAGY: Kanuni. . . i. m. 331—336.1. 24 HORNYIK i. m. II. köf 283.1. 25 A vezetéknevek kialakulását általában erre az időszakra teszik, ezért lehet belőlük következtetni a lakosság eredetére és foglalkozására. A felsoroltakon kívül foglalkozásra utalnak ínég pl. Árpás, Bíró, Boros, Bökő, Disznós, Erdős,- Gombás, Hegedűs, Ihász, Kapudán, Katona, Kecskés, Kinyerés, Kutas, Lovas, Madaráz, Sáfár, Szántó. 1562-ben pedig: Baka, Bakó, Bárdos, Dajka, Halász, Kántor, Sípos, Talpas, Vinár. 26 HORNYIK i. m. II. köt. 165—166. 1. A felsoroltakat a legrégibb jegyzőkönyvek alapján gyűjtötte össze. 27 Eredetije a Bács-Kiskun megyei Levéltárban, fordítása 1. HORNYIK i. m. II. köt. 340—342.1.
