Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

tás magas rangú vezetői is szerepelnek. E 13 török hivatalnok között talá­lunk 2 budai vezérpasát, 2 budai kádit, 1 budai muftit (egyházjogászt), 1 pesti kádit, 5 kecskeméti kádit és 2 helyi kádihelyettest. Elképzelhető, hogy nem lehetett valami olcsó mulatság e pénzéhes mohamedán vezetők kegyének megnyerése a védlevelek kiadása vagy megerősítése céljából. Nem lehettek szegények a kecskeméti szűcsök, ha mégis újból és újból hozzájuk fordultak anyagi érdekeik védelmében. Első ízben 1569. május 6—16-a között kértek egy védlevelet. Kiállítója Ahmed aga, akit az irat hátoldalán levő korabeli magyar feljegyzés „Pesti fű Kadia" gyanánt említ. A Szűcs Mátyás és Békés Bertalan céhmesterek által vezetett 9 főnyi küldöttség előadta, hogy a kecskeméti birkásgazdák leölt bárányaik bőrét nem nekik adják el, hanem idegeneknek, s emiatt a szűcsöket nagy kár éri. Ahmed aga elrendelte, hogy amíg a szűcsök igé­nyeit nem elégítették ki, addig senkinek sem adhatnak el a tulajdonosok báránybőröket. Később a rendelkezést megerősítette két kecskeméti kádi, Musztafa ben Bali és Haszán ben Torhán, s kívülük Kaszim ben Musztafa kádihelyettes is. Az 1580 körüli évekből fennmaradt Szinánnak, a budai medresze müder­riszének és muftijának (a mohamedán főiskola tanárának és törvénymagya­rázójának) fetvája is, melyben megparancsolta, hogy a kecskeméti szűcsök elől a vidékiek és a szűcsiparral is foglalkozó helyi szabók ne vásárolják fel a báránybőröket. 1580 decemberében 11 kecskeméti szűcs tett panaszt Mahmud ben Ahmed kecskeméti kádinál, hogy némelyik szabó hol saját mesterségét űzi, hol szűcsmunkával foglalkozik, s emiatt a szűcsök anyagilag károsodnak. A kádi ugyan eltiltotta a kontármunkától a szabókat, de azok nemigen vették ezt figyelembe, mert 1581 januárjában magával Kalajkiloz Ali budai vezérpasával is megerősítették a szűcsök az okiratot, majd ké­sőbb még három kecskeméti kádival és egy kádihelyettessel is (Musztafa ben Bali kádi, Haszán ben Torhán kádi, Mehmed ben Khoszrev kádi, Khalil kádihelyettes). Az 1580-as évekből még egy fetvája fennmaradt Szinán budai müder­risznek. Ebben a szűcsök panaszát ismételve azt írja, hogy „a portyázó s más hadak számára tett ingyenes munka miatt" már így is komoly károkat szenvedtek, s most még inkább károsodnak amiatt, hogy a szabók is beavat­koznak mesterségükbe, szűcsmunkát végezve. Szinán kétértelmű döntése prolongálta a viszályt: „Ha a szabók a szűcs mesterségben ügyesek, saját mesterségük elhagyását a törvény nem tiltja." De hát ugyan ki tudta volna ellenőrizni, hogy a szűcsmunkát folytató „ügyes" szabók valóban felhagy­tak-e saját iparuk gyakorlásával ? 1590. január 17—27 között Szűcs András és Szűcs Péter céhmesterek is­8 Bács-Kiskun megye múltjából П. ^13

Next

/
Oldalképek
Tartalom