Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

mét Szinán budai muftinak panaszolták el a portyázó és más hadaknak tett ingyenmunkájuk miatti károsodásukat, s ugyanakkor megismételték a kecskeméti szabók elleni szokásos vádjukat is. Az egyházjogász eltiltotta a szabókat a szűcsmunkától. Fetváját Mahmud budai kádi is megerősítette. Közvetlenül ezután, január 17—27-e között a budai kádi másik védlevelet is kiállított a kecskeméti szűcsöknek, akik a pasa tanácsadó testületénél, a divánnál tettek panaszt a szabók ellen. Hangsúlyozták, hogy törvényes tartozásaikat és a kincstári fejadót mindig pontosan teljesítették. „Levelet" kértek arról, hogy megegyezésük értelmében se a szűcsök, se a szabók ne avatkozhassanak egymás mesterségébe, mert emiatt a szűcsöket nagy kár érte. Ez az érdekes adat két szempontból is figyelmet érdemel: egyrészt csak ez tudósít a szabók és a szűcsök otthoni, előzetes megállapodásáról egymás érdekeinek tiszteletben tartásáról, másrészt éppen ebből az egyetlen, homályos közlésből derül fény arra, hogy a szűcsök is beavatkoztak a szabók munkájába. A kompromisszumos egyezséget tartalmazó okiratot 1590. január 27-—február 7-e között Ferhád budai pasa is megerősítette. Nem tudjuk, sikerült-e a gyakorlatban is megvalósítani az egyezséget, s vége szakadt-e a kecskeméti szűcsök és szabók éles konkurenciaharcának, de tény, hogy több irat nem maradt fenn a negyedszázados perpatvarról. A céh legális működésének egyik legfontosabb bizonyítéka a céhpecsét volt. A pecsét, mint a törvényesség és a hitelesség eszköze, fontos szerepet játszott a céh életében, s a mindenkori céhmesterek őrizték a céhládában. Bizonyos, hogy a szűcscéh pecsétje még az alakulás évében, 1559-ben elkészült, azonban ez nem maradt az utókorra. Viszont ismeretes az 159l-es céhpecsét, mely egy asztalon ágaskodó kecskét ábrázol. A szűcsök pecsétje tehát szorosan kapcsolódott a mezőváros nevéhez. Körirata: KECZKEMETI SZOCZOK CEH POCHETI. E céhpecsétet feltehetően a kecskeméti ötvösök készíthették a szűcsök megrendelésére.

26 A szabók céhe Kecskeméten három XVI. századi céhe közül a szabócéh alakult meg utolsónak, valamikor az 1580-as években. Érdekes, hogy éppen ezt szervezték meg a legkésőbb, hiszen egyik ipar sem volt olyan népes, mint a szabóké, íme, a névsoruk: 26 HORNYIK, 1861. II. 165, 283—7. — A kádi polgári tisztviselő, az aga főtiszti rang, tehát téves a korabeli magyar feljegyzés, Ahmed aga nem lehetett kádi. — Kalajkiloz (Piperés) Ali pasa 1580. június végétől 1583. október 9-ig volt budai beglerbég. (GÉVAY, 1841.13.) — Ferhád pasa 1588. november 28-tól 1590. szeptemberéig volt budai beglerbég, s fellázadt katonák ölték meg. (GÉVAY, 1841. 14.); HORNYIK, 1860. I. 281. (A pecsét rajza).