Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

időszakában vált katasztrofálissá, hanem inkább a 15 éves háború folyamán, elsősorban a tatár csapatok pusztításai következtében. Kecskemét azonban már ez előtt, vagyis az 1540—1550-es években az akkori Pest—Pilis—Solt vármegye egyik legnagyobb városa volt.

8 Ezt mind a megyei, mind a török összeírások igazolják. 1546-ban a török adólajstromba Kecskeméten 200 adózó háztartást vettek fel, 1562-ben pedig 399-et.

9 Összehasonlításképpen Nagykőrösön 1546-ban 110 adózó háztartást írtak össze, 1562-ben 180-at; Cegléden 1546-ban 120-at, 1562-ben 185-öt, Vácott 1546-ban 150-et és 1562ben 246-ot. A kecskeméti náhiye-ben 1546-ban a városon kívül 34 falu volt (491 adózó háztartással) és 9 puszta, 1562-ben pedig 41 falu (1025 adózó háztartással) és 18 puszta.

10 A hódoltság területén levő helységek a magyar megyének is adóztak, amint ezt az 1567. évi III. t. c. és az 1569. évi X. t. c. is elrendelte.

11 Pest megyében 1552-ben 30 helység 781 porta után, 1565-ben pedig 78 helység 1474 porta után fizetett adót. Ebből 1552-ben Kecskeméten 220 portát (28%), Kőrösön 70-et (9%), Cegléden 140-et (18%) és Vácott 40-et (5%) számoltak. 1565-ben pedig Kecskeméten 398 porta után fizettek (27%), Kőrösön 72 után (5%) Cegléden 135 után (9%) és Vácott 40 után (3%). A falvakra jutott 1552-ben 311 porta (40%) és 1565-ben 829 porta (56%).

12 A török adóösszeírás tehát jóval több lakott helységet tartott nyilván mint a megye, mert szerintük csak a kecskeméti náhiye-ben közel annyi volt a község, mint az egész Pest megyében, bár a törökök a Kiskunsághoz tartozó helységeket is felvették. Az összehasonlítás alapján megállapíthatjuk, hogy mind a magyar, mind a török adóösszeírás szerint a két-két felmérés közötti növekedés a három város közül Kecskeméten volt a legnagyobb.

13 Kecskemét város XVI. századi nagyságát mutatja, hogy a török adóösszeírás 1546-ban 7, 1562-ben 10 városrészt említ, a fontosabb utak közötti 8 Mészáros László vizsgálatai szerint a budai szandzsák legnagyobb városa Ráckeve volt. MÉSZÁROS László— HAUSFATTER Katalin: A hódoltsági mezővárosok népességszámának kérdéséhez. II. Demográfia. 1974. 2. sz. 213—235.1. 9 FEKETE Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. 187.1. csak azok tartoztak közéjük, akiknek a vagyona legalább 300 akcse-t, vagyis 0 forintot ért. KALDY-NAGY Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri. Ankara, 1971. 331—336. 1. 10 KÁLDY-NAGY: Kanuni... i. m. 336—373. 1. szerint 1546-ban az alábbi falvak tartoztak a kecskeméti náhiyehez: Abony, Adacs, Alsóalpár, Baracsa, Bene, Beszter, Csán, Egyház (?), Farnas, Ferencszállás, Fölgyő, Fősőalpár, Füzesmegyer, Gyolja, Izsák, Jakabszállás, Jenő, Kara, Kerekegyház, Kisszállás, Kürt, Laj,os, Mizse, Orgovány, Páka, Paládics, Sőreg, Százszeg, Szentgyörgy, Szentkirály, Szentlőrinc, Törtei, Vatya. 11 HORNYIK i. m. II. köt. Kecskemét, 1861. 176—177. 1. 12 BÁRTFAI-SZABÓ i. m. 391. és 408—409. 1. , , 13 A török adóösszeírások szerint 1546 és 1562 között az adózó háztartások száma Kecskeméten 100, Kőrösön 64 és Cegléden 54%-al emelkedett. A megyei összeírások szerint 1552 és 1565 között a porták száma Kecskeméten 80, Kőrösön 3 és Cegléden 4%-al emelkedett.