Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

RUSVAY KÁLMÁN Kecskemét város ménese

Kecskemét város ménese RUSVAY KÁLMÁN Az állattenyésztéséről mindenkor rangos hírű Kecskemét ősi határa a fcatárdúlás (1242) után hozzácsatolt Hetényegyháza, Ballóság, Törökegyháza, Koldusegyháza, Juhászegyháza és Kolosegyháza területével megnagyobbodva 62 000 holdnyi határával nemzetségi birtokok közé volt beékelődve. A homokos, cserjés, bokros, vízjárta és bizonyára gyéren lakott vidék a király birtokában maradt. Mint királyi, illetve királynői birtok szerepelt 1439-ig.

1 Közjogi helyzete és földrajzi fekvése, mindenek fölött pedig bizonyára lakói életrevalósága volt az előfeltétele nemcsak megmaradásának, hanem felemelkedésének is. Kecskemét előidejéről nagyon gyér emlékeink vannak. Mindenesetre lakói a többi jobbágyokhoz képest udvarnokokként a királyi birtokot kezelő várispán (comes) irányításával, illetve felügyeletével bírájuk és esküttjeik vezetése mellett bizonyos önállóságra tettek szert. Az udvar részére teljesített természetbeni szolgálataik után megmaradt termékeik lehetővé tették anyagi gyarapodásukat.

2 A város kivételes közjogi helyzetére némi fényt vet az az adat, amely szerint II. Lajos 1517-ben kelt adománylevele szerint 1439-ben Maglódi László „Kecskemét ispánja és a kunok bírája, valamint a királynői javadalmak igazgatója." Tehát ebben az időben a város felügyeletét a király egyik főtisztviselője látta el.

3 A vidék természeti adottsága első sorban az állattenyésztésnek lett az alapja. Bertrandon de la Brocquière

4 1433-ban az Alföldön utazott végig és azt írja, hogy „útja szép síkságon vezetett át, hol a lovak vadállatokhoz hasonlóan egészen szabadon élnek, egymást éri a sok ménes." Bizonyára az Alföld közepén elterülő hatalmas kecskeméti határ is meg volt rakva ménesekkel. 1. HORNYIK János: Kecskemét, város gazdasági fejlődése. Kecskemét, 1927. 16. 1. 2. HÓMAN Bálint — SZEKFŰ Gyula: Magyar történet. I. k. 208—210. 1. 3. GYÁRFÁS István: Jász-kunok története. I-IV. k. Kecskemét, 1870—85. (III. k. 735—741. 1.) 4. Bertrandon DE LA BROCQUIERE: Voyage d'

outre et retour. 1433. Magyar fordítás Baróti Lajostól. Budapest, 1895.