Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

SELMECZI-KOVÁCS ATTILA Az olajosnövény-kultúra kialakulása az Alföldön (Vázlat)

másutt is felbukkant a napraforgó.

44 Müvelésének korai legjelentősebb hazája Bihar vármegye, amelynek lakossága túlnyomóan görögkeleti lévén, a napraforgóművelést már a XIX. század elejétől egyre nagyobb kiterjedésben űzte 45 Ennek jelentőségére utal a Kisszántón e korban felállított olajmalom, „hol különösen napraforgó virágmagból igen ízes olaj gyártatik."

46 A napraforgóolaj, mint jóminőségű étolaj iránti kereslet növekedése néhány bihari nagybirtokra is hatást gyakorolt, amint arról pl. 1841-ben Farkasfalvi Farkas Ferenc hírt adott: „Én ennek termesztését nagyban láttam Bihar vármegyében Lányi főispány ő nagysága jószágában. Azt tehetem hozzá, hogy ezt legtanácsosabb burgonya közé vetni, úgyhogy minden két sor után tegye a naprány a harmadikat."

47 A napraforgótermesztés mértéke a jellegzetes szegélyművelés formájában a század végéig tovább emelkedhetett anélkül, hogy a statisztikák figyelembe vették volna. Az 1864. évi országos terményfelmérésben egyáltalán nem szerepel.

48 Termesztésének mértékéről és területi megoszlásáról az 1895. évi mezőgazdasági statisztika ad részletesebb tájékoztatást.

49 Néhány évvel korábban Bálás Árpád még általánosságban említette, hogy „hazánkban a napraforgó termesztése főleg az Alföldön igen szokásos".

50 A paraszti emlékezet is úgy rögzítette, hogy jobbára az 1890-es évektől kezdve terjedt, pl. Szolnok megye területén (Dévaványa, Tiszacsere).

51 A századvégi statisztikai kimutatás eredményei a napraforgó művelésének szerény méreteiről árulkodnak. 1894—95-ben legnagyobb vetésterületét a Duna—Tisza közén érte el: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 137 hektárral. Ezt Bihar megye követte (70 hektárral), a többi megyében kimutatott terület rendkívül csekély vagy semmi (II. melléklet). Ezek az alacsony számok azonban csak az egy tagban álló, táblás vetésterületet rögzítik, aminek sokszorosát termesztették köztes- vagy szegéfynövényként a kisgazdaságok.

52 Az 1930-as évekig a napraforgó termesztésének megoszlása és mértéke lényegesen nem változott. Ekkor azonban az érdeklődés homlokterébe került. A világgazdasági válság miatt az ipari zsírfélék behozatala a külkereskedelmi helyzet felborulása miatt egyre nehezebbé vált, ami önellá44. GALGÓCZI i. m. 261. 45. A megyében 120 községei jelöl meg KELETI Károly: Magyarország népességének élelmezési statisticája phisiologiai alapon. Bp, 1887. 55. 46. HORVÁTH i. m. 314., FÉNYES i. m. IV. 104. 47. FARKASFALVI FARKAS Ferenc: Sáfárkodó magyar gazda I. Pest. 1841. 150. 48. Vö. BENDA Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1707—1867. Bp, 1973. 294— 295. 49. MKOMS 15. 50. BÁLÁS i. m. 203. 51. EA 4045. 61. SZABÓ Mátyás gyűjt. 1953., EA 5832. 68. BENCSIK János gyűjt. 1954. 52. 1895-ben a vetésterület 97%-át a mellékvetemény tette ki. RODICZKY Jenő: Magyar olajnövények. Kolozsvár, 1899. 33.