Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

SELMECZI-KOVÁCS ATTILA Az olajosnövény-kultúra kialakulása az Alföldön (Vázlat)

A repce művelésében kezdettől fogva a nagybirtok játszott jelentékeny szerepet. Az agrárirodalom tipikusan nagybirtok-növénynek tartja, amelynek jelentősége a parasztgazdaságokban elenyésző.

3 Ez alól kivételt éppen az Alföld egyes tájegységei szolgáltak a múlt század közepén. A repce meghonosítása és művelésének elterjesztése azonban kétségtelenül a XVIII —XIX. század fordulóján modernizált, a belterjes gazdálkodásra áttérő allodiumok érdeme. A repce magyarországi művelésének első felkarolói között éppen a nagykiterjedésű alföldi (csongrádi és békési) uradalmak szerepelnek. A Nemzeti Gazda c. folyóirat 1817-ben egyedül a csongrádi Károlyi uradalmat említi, ahol ekkor már nagyban művelik ezt az új növényt.

4 Az uradalom komoly méretű és tartós repcetermesztésre rendezkedett be, mert a század első éveiben Hódmezővásárhelyen nagy teljesítményű olajgyárat létesített. Egy korabeli közlés szerint a ,,H. M. Vásárhelyen felállított olajgyár, mellynek a csak egy vagy két lótól mozgásba hozott, mintegy 15 kölyüje leginkább repczéből körülbelül 2000 mázsa finom olajt sajtol (1820-ban 80 fton kelt mázsája). Az épület, melly más nagyszerű erőművekkel kapcsolatban áll, igen jeles."

5 A nagybirtok repcetermesztésének méreteire enged következtetni, hogy 1833-ban a derekegyházi, szénási és a sámsoni birtokrészeken összesen 3000 kat. holdat vetettek be repcével.

6 A még újdonságnak számító 50—200 holdas külön vetésforgókban müveit repce a kor tudósítójának, Fényes Eleknek is felkeltette érdeklődését: „Csongrád vármegyében a repczét mind inkább kezdik termesztem, de Derekegyházán már régen több száz holdból álló repcze vetéseket lehetett látni" — írta 1839-ben.

7 A mágocsi uradalomban is ekkor lendült fel a repce termesztése.

8 A repce hamarosan túllépte a Károlyi-birtokok határait és egyre nagyobb számban hódította meg Csongrád és Békés megye nagy- és kisgazdaságait egyaránt.

9 Amint Palugyay Imre tömören megfogalmazta: az 1840-es években Békés megyében ,,az őszi repczét nagyban minden uradalmi majorságokban, kicsiben a míveltebb egyes gazdáknál, valamint az értelmesebb paraszt gazdáknál is, termesztik: s ha a fagy vagy hernyó, vagy más ellen3. Művelésének arányaira 1. GUNST Péter: A mezőgazdasági termelés Magyarországon (1920—1938). Bp. 1970. 232—233. 4. Nemzeti Gazda 1817. 300. 5. HORVÁTH Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Budán, 1840. 313. 0. MÉREI Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Bp. 1948. 79. 7. FÉNYES Elek: Magyar Országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja IV. Pest, 1839. 150. 8. Jószágismertetés I. A mágocsi uradalom Csongrád vármegyében. Pest, 1800. 42. 9. Békés megyében ,,a repcze mind inkább kezd terjedni, 's a' megyében már is találtatik 22 olajütő malom". FÉNYES i.m. IV. 5.