Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

A történeti Dél-Pest megye foglalkozásszerkezeti viszonyai a XX. század elején ROMSICS IGNÁC A dualizmus félévszázada alatt Magyarország gazdasága és társadalma jelentősen előrehaladt az iparosodás, ill. a polgárosodás útján. Az első világháború előtti évekre az ország nemzeti jövedelmének az ipar már közel 1/3-át állította elő, szemben a félévszázaddal korábbi állapotokkal, amikor csak 1/7-ét. A nemzetgazdaság szerkezetének módosulásával párhuzamosan megváltozott a lakosság foglalkozási megoszlása is. Az 1809-es népességösszeírás adatai szerint a lakosság 80%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 11,5%-a az iparban és a forgalomban (kereskedelem, hitel és közlekedés). 1910-re az agrárnépesség aránya 64,5 %-ra csökkent, az iparból és forgalomból élők részesedése pedig 23,6%-ra emelkedett.Növekedett az ipari társadalmakra jellemző egyéb rétegek, mindenekelőtt az értelmiség száma és aránya is. A nemzetgazdaság és a társadalom szerkezetének mintegy félévszázados módosulása eredményeként — fejlettség szempontjából — a XX. század elején Magyarországot kelet-európai viszonylatban előkelő hely illette meg. Az ország lényegében felzárkózott a modern tőkés gazdaságok délnyugateurópai típusába tartozó országok mögé. Gazdaságtörténetírásunk rámutatott már arra, hogy ezen impozáns fejlődés ellenére — nyugat-európai értelembe véve — mennyire nem váltunk modern tőkés gazdasággá és társadalommá, hogy — alapvetően korábbi fejlődésünk által determinálva — a tradicionális berendezkedés hány formája és szintje konzerválódott.

1 Kevésbé hangsúlyozódott, ós alig képezte vizsgálódás tárgyát, hogy ez a — Berend T. Iván és Ránki György kifejezésével élve — „sajátos konglomerátum" a fejlődés különböző szintjein álló tájegységek együtteséből (is) adódott, hogy a kelet-európai méretekben előkelő fejlettségű Magyarország a magas fokon 1. BEREND T. Iván és RANEI György több tanulmánya közül hadd utaljunk csak a „Gazdaság és társadalom" című kötetük (Bp. 1974. Magvető Könyvkiadó. 669 p.) első fejezetének tanulmányaira: 9—145. old. Vö. még BEKEND T. Iván — SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. (2. kiad.) Bp. 1975, Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 381 p. 27—161. old.