Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
egyéniségeinek rendkívül nagy fontossága mint társadalmi szükségletet váltották ki a közgazdasági tudományok művelését, a közgazdasági élet vezetőnek, a homo economicusnak alapos kiképzését. Amikor közérdek az, hogy a vezető tisztviselő a tanár, pap csak felső fokú kiképzés után léphessen hivatására, akkor nem lehetet elzárkózni annak belátása elől sem, hogy ugyancsak közérdek szól azoknak az egyéneknek legalaposabb kiképzése mellett is, akik a gazdasági élet legfelsőbb polcain ezer ember existenciáját teremtik meg és tartják kezükben, akiknek helyes irányú működésétől függ az ország jóléte, akik a kezükben lévő nagy hatalommal erős befolyást tudnak gyakorolni az állam politikai életére is. A közgazdasági életet vezető egyének alapos kiképzése fennkölt gondolkodásra és elmélyedésre nevelése új feladatként jelentkezett az egész világon. Ezt a feladatot oldják meg az angol és amerikai egyetemek, valamint több német egyetem akként, hogy külön közgazdasági fakultással bővítik ki magukat, a párisi „ecole libre des sciences politiques" amely főleg a külügyi szolgálatba lévők tanári gazdasági tudását mélyíti el, az izoláltan álló és a tudományegyetemekkel csupán ténylegesen cooperáló mezőgazdasági, erdészeti, bányászati és kereskedelmi főiskolák. Nálunk a közgazdasági tudományok egyetemi színvonalon mozgó oktatása érdekében a múlt század 70-es éveitől kezdve eleinte a különálló főiskolák/ kereskedelmi, mezőgazdasági egyetem gondolata hódított: majd 1912-ben az összes gazdasági körök, az illetékes tényezők és az egész magyar közvélemény a gazdasági élet különböző területein működni kívánó gyakorlati és elméleti emberek, valamint a gazdasági és külügyi közigazgatás élén álló tisztviselők egységes szellemben való kiképzését látta mind a tudományos oktatás, mind pedig a közgazdasági élet érdekében szükségesnek és legcélszerűbbnek. „A közgazdasági tudományok egyetemének felállítása nemzetünknek legfontosabb kulturális és közgazdasági érdeke. Az a nagy szellemi erő, amely ezidőszerint a túltömött tisztviselőpályákon az egyoldalú jogászi képzés miatt meddőségben szenved, az ilyen főiskola által a produktív pályákra terelődik. A közgazdasági egyetem célja az, hogy a gazdasági tudományok összességét egyetemi színvonalon művelje és terjessze, az ifjúságot a produktív pályákra vonzza és előkészítse és ezzel az ország kihasználatlan gazdasági erőit életre keltse és a legszélesebb alapon nyújtott gazdasági kiműveléssel a különböző gazdasági ágak összemüködését létesítse. Hallgatóságából kerülnének ki az ipari és kereskedelmi ismeretekkel is bíró gyakorlati mezőgazdák, szélesebb látókörű kereskedelmi és ipari vállalkozók, pénzügyi biztosítási és közlekedési szakemberek a gazdasági szakminisztériumok és a városi gazdasági ügyosztályok tisztviselői, külföldi gazdasági képviselők és a gazdasági tudományok tanárai.” 105
