Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
1867 előtt 2 1867-1873 6 1874-1885 4 1886-1896 19 1897-1914 12 1915-1945 3 1945 után 1 Összesen 47 A telekmegosztások egy-két kivételtől eltekintve a keskeny mély teleknek két egyenlő, 600 négyszögöles részre osztását jelentették, oly formában, hogy az egyik telek a fasorra nyílt, a másik a zártsorú beépítésű szomszédos párhuzamos utcára, a Nagy János, illetve a Damjanich utcára. Ezt a rendet 1875-ben a Fleischmann és Weber cég bontotta meg. Ők engedélyt kértek a tanácstól, hogy a tulajdonukban lévő 3600 négyszögöl területű telken a Bajza utca folytatásában utcát nyissanak, és a fennmaradó területet 10 házhellyé parcelláztathassák.? 1 (Ekkor keletkezett a Bajza utca Benczúr utca és Városligeti fasor közötti szakasza; a Damjanich utca és a fasor közötti szakaszt a terület kisajátítása után csak 1910-ben nyitotta meg a Fővárosi Tanács.) A magán utcanyitás kapcsolta össze a Városligeti fasort az kiépülőben lévő Sugárúttal, részben a megkönnyített közlekedés, másrészt az ottaniakhoz hasonló területű és alakú, általában 300 négyszögöles telkek révén. Ezekre az új telkekre az új módon, a divat szerint már ún. városi villákat lehetett építeni. A Városligeti fasor déli oldalán a nyolcvanas évek végétől egymás után épültek a szanatóriumok. 1886-ban all. számú 592 négyszögöles telekre épült az egyemeletes Glück-féle szanatórium,52 1892-1893 között a 13. számú, már 24 öl szélességű, 1200 négyszögöles telekre a kétemeletes Grünwald-szanatórium,53 akárcsak a 9. számra 1893-1896 között a Herczel-szanatórium.54 A Városligeti fasor 25-27. számú kettős telekre 51 BFL II. La. FKT tanácsülési jegyzőkönyv 1875. IX. 10. 1 186. sz.; Ld. még GÁBOR ESZTF.R: Az információ értéke. In. Az egyesített főváros. Pest, Buda, Óbuda. Szerk. GYÁNl GÁBOR, Budapest, 1998. 227. - A telkek megosztását 1880-ban vezették be a telekkönyvbe. BFLVII.12.d. 4228. sz. telekkönyvi betét. 1880. jan. 9-i bejegyzés. 52 BFL IV.1407.b. 29.555/1886-III. 53 BFL IV.I409.b. Elnöki üo. 9107/1893. 54 A három szanatóriumból a második világháború után a Belügyminisztérium Kórházát alakították ki, és feltehetően ezzel összefüggésben az összes építészeti tervek eltűntek a Tervtárból. A levéltári anyag is hiányos. Ezért nincs pontos információnk a beépítettség mértékéről, de puszta szemlélet útján is megállapíthatjuk, hogy a három szanatórium, még ha szigorúan be is tartották a telekhatártól előírt távolságokat, sokkal nagyobb, mint a szokásos fasori villák.
