Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
1899-ben kezdték építeni az izraelita hitközség második fiúárvaházát.35 A századforduló után két fontos egyházi intézmény épült itt: 1903-1904 között a 19-23. számú hármas telekre az evangélikus gimnázium és templom,36 majd az 5-7. számúra 191 l-l913-ban a református templom és tanonciskola.37 1914-re a Városligeti fasor elején a páratlan oldalon mindössze két villa állt a nagy épületek között. A 29. számtól feljebb és a páros oldalon még a villák domináltak. Persze, csak ha mi is elfogadjuk az építtetők által rendületlenül villának nevezett új épülettípust, a kétemeletes bérvillákat. Ennek a Délibáb és Nagy János utca közötti épülettömb átépítésével kapcsolatban már említett épülettipusnak a fasori 50 öl (90 méter) mély telkeken speciális változata alakulhatott ki. 1894-ben épült meg az első olyan villa a fasorban, amelynek mélysége több mint kétszerese volt a főhomlokzat szélességének.58 Ez a kedvezőtlen arány rövidesen elfogadottá vált, és az 1910 körül épült bérvillákon már megközelítette, sőt el is érte az 1:3 arányt.39 Az 1916-ban befejezett Stern-villa mélysége már csaknem négyszerese a főhomlokzat szélességének.60 Ez utóbbi épület és a mellette álló szintén mély Spitz-villa között mindössze 6 méteres távolság van, ami a legsűrűbben beépített területek belső udvarainál a megengedett legkisebb méret volt. Ezek a szomszédos épületek teljesen beárnyékolták és besötétítették az egymás felé forduló szobákat. Növényzet telepítéséről itt már szó is alig lehetett. A helyzet lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint a Nagy János utca zártsorú beépítésű frontján, ahol a telek teljes szélességét be lehetett építeni, és a házak mögött csaknem összefüggően folytatódhattak a kertek. Az első világháborút követő években - amikor Pista Grauermann családjával beköltözött a fasori villába - még szép számmal álltak, és feltehetően jó állapotban voltak az akkor negyedszázados polgári villák. Előttük és mögöttük megfelelő méretű kertekkel, csak oldal felől volt túl közel a szomszéd. E villák között, és főleg a fasor Liget felőli végén sűrűsödött 55 Erről az épületről még kevesebbet tudunk, mert a teljes tervanyaga és iratanyaga hiányzik. A nyilvántartási kartonra (BFL IV. 1421 .h. 675. 33.499 hrsz.) 1964-ben rávezették a szokatlan „Epületközlési tilalalom" feljegyzést. Vélhetően ezzel összefüggésben tűntek el a hiányzó tervek és iratok. Az épületben a Mechanikai Labor nevet viselő hadi fontosságú (?) üzem működött. 56 SlSA JÓZSLF: A fasori evangélikus templom és gimnázium. Budapest, 2000. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 638.) 57 FARBAKY PÉTHR: A fasori református templom. In: Ars Hungarica, 1984. 2. 255-269. 58 A Városligeti fasor 30. sz. alatti egykori Egger-Surányi-villa befoglaló mérete 15 x 34 méter volt. Ld. Fővárosi Tervtár 29.721 hrsz. csomó. 59 A Városligeti fasor 24. alatti, 1901-ben épült Egger-villa 15 x 40 m; az 1910-es Vodiáner-villa 16 x 45 m. Fővárosi Tervtár 29.718 hrsz; u.o. 33.484 hrsz. so Városligeti fasor 40. 17 x 61 m. Fővárosi Tervtár 29.725 hrsz.
