Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Szabó Csaba: Budapest hídjai
na-híd építésének lehetőségét.25 Azonban évekig nem történt semmi. Az FKT 1890. június 26-i ülésén is foglalkozott a Duna-hidak kérdésével. Az a vélemény alakult ki, hogy a Fővámtéri híd építése az egyedül indokolt, mivel az Eskü térnél egyelőre nincs jelentős forgalom.26 1893-ban mégis egyszerre mozdult ki a két híd ügye a holtpontról. Az 1893:XIV. törvénycikk két állami Duna-híd építéséről rendelkezett, mégpedig: „a) a fő- és székváros I. kerületi Rudas fürdő előtti teréről a IV. kerületi Eskütéri római katolikus plébánia [Belvárosi Szent Mihály-templom] épületnek vezető Duna-híd; b) az 1. kerületi Sáros fürdőtől [Gellért fürdő] a IX. kerületi Vámház körút irányában vezető Duna-híd" vonatkozásában.27 A törvény mintegy 10 millió forintban határozta meg a két híd építési költségeit. Megállapította a szükséges kisajátítások menetét. Lukács Béla (1847-1901) kereskedelemügyi miniszter 1893 júliusában nemzetközi pályázatot írt ki, amelyre 74 pályamunka érkezett be (53 az Eskü téri-, 21 pedig a Fővám téri hídra). A bíráló bizottság 50 tervet nem tartott érdemesnek a további versenyre. Végül Feketeházy János (1842-1927) mérnök, hídépítő második díjjal jutalmazott, később módosított terve alapján indultak meg 1894 nyarán a munkálatok. Feketeházy a korszak legjelentősebb magyar hídépítője volt. Az ő tervei alapján épült 1912-ig valamennyi MÁV-híd. Mindemellett a Keleti pályaudvar, az Operaház és a Fővámház (ma Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) tetőszerkezetét is ő tervezte. Az alapozási munkát Zsigmondy Béla végezte, aki korábban kútfúróként vált ismerté, hiszen csaknem valamennyi alföldi város artézi kútját ő fúrta Európában egyedülálló technikai újítások segítségével. Később az ő tervei alapján készült el a Margit-híd szigeti lejárója. A pilléreken a nagyszerű kapuzatok építési megoldásai Nagy Virgil (1859-1921) műegyetemi tanártól származnak, aki építész szakértőként működött közre.28 A vasszerkezetek gyártására és a híd szerelésére a Magyar királyi Államvasutak Gépgyára kapott megbízást, amit 1895 júliusában meg is kezdtek, és 1896 augusztusában be is fejezték. A hidat ellátták elektromos és gázvilágítással is. Az ünnepélyes avatáson I. Ferenc József is részt vett. A háromnyílású híd hosszúsága 321,20 méter (a középső nyílás 175 méter, a két szélső egyaránt 78,10). A korlátok közt mért szélesség 20,10 25 A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1889, 1890. és 1891. évi működéséről. Bp., 1892. 276-280. p. 26 BFL II. 1 .a. (Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Tanácsülési és bizottsági jegyzőkönyvek) 2606/1890. közgyűlési szám. 27 Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás. Budapest, 1897. 437-438. 2s Vő. NAGY VIRGIL: A Ferenc József-híd architektúrája. In: A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, XXIX. ( 1895) 317-324.
