Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Szabó Csaba: Budapest hídjai

15. kép. A Ferenc József-híd építése BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár méter (a kétoldali gyalogjáró egyenként 2,90 méter, a kocsipálya 11,50 mé­ter). A vasszerkezet súlya 4884 tonna. A mederpillérek 28,00 méter hosszú és 7,50 méter széles alapon nyugszanak.29 A Ferenc József-híd a kiegyezés (1867) után egyre erősödő Magyaror­szág, a főváros létrejötte (1873) után dinamikusan épülő és terjeszkedő Bu­dapest szép szimbóluma. Az 1896. évi millennium méltó emléke, kizárólag magyar tőkével, magyar szakemberekkel, magyar anyagokkal megvalósult mű. 5. Az Erzsébet-híd Az 1893:XIV. törvénycikk két Duna-híd építését rendelte ugyan el, és a nemzetközi pályázatot is két hídra írták ki, az Eskü téri híd ügye azonban elakadt. Komoly problémát okozott, hogy az építendő híd tengelyének út-29 HARGITAI JENŐ: I. Ferenc József-híd (mai Szabadság-híd) építése, újjáépítése és fel­újítása 1894-1980 évek között. Budapest, 1981. 7-13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom