Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
Benczúr az utcavonaltól mért 2,5 méter távolságra, tehát az előírt felére helyezze el házát.22 Az engedélyezés rövidesen például szolgált: 1890-ben a szomszédos telekre, a Lendvay utca 17-re építkező Lamprecht Emil hasonló tartalmú fellebbezésére már úgy kapott építési engedélyt az utcavonaltól 2,5 méterre elhelyezendő házára, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa maga elismerte, hogy kicsik a Lendvay utcai telkek, már korábban is engedélyezték az előírástól eltérő elhelyezést.23 Az építtető mindezt biztatásnak tekintette, és az építkezést az engedélyezettnél is közelebb kezdte a szomszédhoz. A Tanács mégsem rendelte el a bontást, csupán bírságot szabott ki.24 Az építtető végül megnyerte a csatát: a telek 62%-át elfoglaló emeletes, négylakásos bérháza felépült 211 négyszögöles telkén. 1891 szeptemberében Weisz Józsefné sz. Komorner Matild fellebbezett a Lendvay utca 23. számú telekre tervezett egyemeletes nyaralója engedélyezése kapcsán a telekhatártól előírt távolságok ügyében.25 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elismerte, hogy a Lendvay utcában a nyaralók építésekor többször eltekintettek az előírt távolságoktól, és „ily körülmények között az építési engedélyt méltányosan nem lehet megtagadni, annál kevésbé, mert a mutatkozó szabálytalanság legfőkép abból származik, hogy a telek alakja ferde."26 Az indoklás a Fővárosi Közmunkák Tanácsának fegyverletétele volt. Az építésügyi utasítás kiadása után hat évvel és az erre vonatkozóan azonos előírásokat tartalmazó Építésügyi Szabályzat előkészítésének idejében már elismerte a precedens elsőbbségét a szabályzat előírásaival szemben. Az építtető megkapta az engedélyt a telek területének 57%-át elfoglaló beépítésre. A szomszédos Lendvay utca 21. sz. telek tulajdonosa, aki lebontatta az 1878 óta ott álló négyszobás, földszintes családi házat, hogy elegáns - egyelőre - egyemeletes bérvillát építtessen a helyére, 1893 júniusában már a korábbi precedensekre hivatkozott.27 A Tanács méltányolta Déry Károly érveit, és rövid úton megadta az engedélyt a telekhatárokat megközelítő, 53%-os beépítéshez. (13 évvel később, 1906-ban építtetett Déry még egy emeletet a házra.)28 22 BFL IV.1407.b. 19.975/1889-111. és benne az FKT 1835/1889 sz. állásfoglakása. 23 BFL IV. 1407.b. 22.317/1890-111. 24 BFL IV. 1407.b. 27.839/1890.; uo. 36.417/1890-III. benne az FKT 3823/1890.; uo. 45.808/1890.; uo. 28.172/1891-III. 25 BFL IV.1407.b. 7.328/1891-III. 26 BFL IV.1407.b. 1.116/189l-lII. sz. ügyiratban az FKT 4461/1891. sz. átirata. 27 BFL IV. 1407.b. 26.274/1 893-III. 2s Építési engedély BFL IV.1407.b. 229.072/1906-111.
