Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten

A rakpartok a városképben A rakpartok elsődleges funkciója természetesen az árvízvédelem volt, ma is az. Másodlagos, kereskedelmi rendeltetésük kikötési-kirakodási helyek létesítése volt, aminek jelentősége mára csökkent, kezdetben jelentéktelen közúti közlekedési szerepük az észak-déli irányú forgalom lebonyolításában viszont óriásira nőtt. Létezik egy további, esztétikai jellegű vonásuk is, hozzájárulásuk a városképhez, mely szerény, alárendelt, de nem mellőzhető. A belső szakaszon kettős, a hídfők kivételével jórészt párhuzamos vonaluk a túlpartról nézve erős horizontális hangsúlyként, az épületek, háztömbök talapzataként jelenik meg, mintegy aláhúzza és összefogja a különösen a budai oldalon tagolt és változatos beépítést. Megépítésüknek volt egy további, általában kevés figyelemre méltatott városépítészeti hozadéka: lehetőséget teremtett a folyópart térfalszeríi beépítésére, ami vizuálisan egyesítette Budát és Pestet. Természetesen korábban is álltak házak, házsorok a folyóparton, de alacsony fekvésük és kis magasságuk miatt többnyire nem emelkedtek annyival a víz fölé, hogy a 12. kép. A Ferenc József rakpart Budáról nézve Klösz György felvétele BFL XI. 916 7/131.