Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten

1 1. kép. A budai rakpart a Lánchíd felől. Klösz György felvétele BFL XI. 916 7/115. nyabb rácsot. A 19. század végétől állandóan vitatták, hogy a rakpartokat az államnak vagy a fővárosnak kell-e karbantartani. A diszkusszió 1916-ig tartott, amikor is a város a saját kezelésébe vette őket. A nagy állami rakpartépítést követően, 1879-188l-ben a főváros dél felé meghosszabbította a pesti rakpartot, de már nem kétszintes megoldással (hanem alsó rakpart nélkül), majd 1880-84-ben egészen a Déli összekötő vasúti hídig. 1898—99-ben megépült a Gellérthegy alatti rakpartszakasz és 1909-ben a folytatása, a Műegyetem előtti szakasz. Az addig épült budaiakkal szemben ez utóbbi egyszerű, rézsüs alsó rakparttal épült (akárcsak 1900-1903-ban a Margit híd feletti pesti rakpart). A régóta tervezett nagy kikötő építése csak 1912-ben kezdődött meg, és 1927-ig tartott, a város akkori közigazgatási határán túl, a Csepel sziget északi részén.