Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Fabó Beáta: A főváros katonai létesítményei a 19. században

utazó.3 Az

Invalidus-palotát 1784-ben kaszárnyává alakították át (III. Károlyról elnevezett gránátos kaszárnya, Károly kaszárnya). Előtte reprezentatív tér kialakítását irányozta elő a szervita templom elbontásával a József nádor megbízásából készült Hild János-féle szépítési terv. 1785-től megkezdődött a városfalak, rondellák és a három városkapu bontása (1789, 1794, 1808). Ezzel egyidejűleg kezdetét vette a városfaltól északra fekvő terület kihasználása. Az ottani külvárosban épült fel Pest másik hatalmas épülettömbje, a katonai rendeltetésű Újépület (Neugebäude). Az építésre kiszemelt terület Pest városáé volt, amely nem akart róla lemondani, bár „értéktelen, a várostól távol eső, elhagyatott hely, kissé dombos terület, mely kiemelkedett a Duna kiöntései után hátramaradt mocsarak közül."4 1786-1814 között épült Isidoras Marcellus Canevale bécsi építész tervei szerint. Hild János vezette az építkezést. 2000 fő befogadására volt alkalmas. 1793-1796 között a francia háborúban fogságba esett tisztek börtöneként szolgált. Majd tüzérlaktanya, később a közös hadsereg katonai akadémiája működött benne. Nem messze tőle nagy katonai raktár állt. Ekkor létesült a pesti tábori kórház is a városból kivezető Soroksári út mentén. A 19. század első fele A napóleoni háborúk közvetve érintették a két várost. Megnőtt a beszállásolandó katonaság száma. A város kötelessége volt a katonaság elszállásolása. A 19. sz. első felében Budán 2-3000 fős helyőrség állomásozott. A vízivárosi Fő utcában álló városi laktanya (Három Nyúl kaszárnya) 1801-1809-ben épült egy régi városi serfőzde és fogadó átalakításával. A század közepén többször bővítették, s több mint egy évszázadon át használták.5 Az

1840-es évek elején Buda öt kisebb gyalogsági laktanyával rendelkezett, szemben Pest egyetlen kis (Zerge) kaszárnyájával. A katonai igazgatás központja (Generalkommando) a budai Várban, a várpalota szomszédságában székelt. A nádori lovardában katonai lovagló intézetet állítottak fel (1820). A Vár déli végén pedig 1844-1847 között új kaszárnya épült fel egy gyalogos ezred részére. Pesten 9000 fős helyőrség állomásozott. Az Újépületben, a volt Invalidus-palotához csatlakozó laktanyában és magánházaknál szállásolták el a katonákat, a hadirokkantakat 1842-ig az Invalidus-palotában helyezték el. 3 BRONYEVSZKIJ VLADIMIR: Utazás Magyarországon (1810). Budapest, 1948, 51-52. 4 Vasárnapi Újság 1898, 581. 5 1910-ben a korszerűtlen laktanyából a katonaságot a mai Bem József téren újonnan felépült Pálffy laktanyába telepítették át, majd az 1930-as évek végén lebontották.