Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Fabó Beáta: A főváros katonai létesítményei a 19. században

1830 körül a katonai parancsnokság egyemeletes laktanyát emelt a szekerészek (450 fő) számára az Invalidus-palota Országút felőli oldalán. A városi hatóságnak összesen 18 gyalogos századot és egy ezredtörzset, azaz 2800 főt kellett elhelyeznie, de saját laktanya híján bérelt ingatlanokkal tudta beszállásolási kötelességét teljesíteni. A város 1832-ben laktanya építését határozta el. 1845-1846-ban épült fel a nagy tömegű, háromemeletes, egy ezrednyi gyalogság befogadására alkalmas épület a város központjához közel, a Rákos-ároktól nem messze (a mai Üllői út 49-51. a Nagykörút sarkán). 1892-től Mária Terézia nevét viselte a laktanya. Megépülte után az épületet a katonai kincstár bérleti díj ellenében használta. Az önálló magyar tisztképző intézet létesítése már a 18. században felmerült, 1808-ban, majd 1827-ben törvény mondta ki tisztképző intézet felállításának szükségességét (először Vácra, 1827-ben már Pestre tervezték).6 Az önálló magyar tisztképző intézet, az I. Ferenc császár feleségéről, Mária Ludovikáról elnevezett Ludovika Akadémia (Ludoviceum) Pest külterületén, a volt Orczy-birtokon épült fel 1830-1839 között. József nádor a bécsi születésű Pollack Mihályt bízta meg a tervezéssel és a kivitelezéssel. Pollack előzetesen a bécsi és a bécsújhelyi katonai iskolákat tanulmányozta, majd ezen intézmények igazgatói véleményezték a terveket (Pollackot ezért a munkájáért a bécsi Tudományos Akadémia tagjává választották). Az 1848-1849. évi szabadságharc leverése után, 1849-ben Haynau elrendelte az egész ország területére kiterjedő erődhálózat létesítését a külső és a belső ellenség elleni védelem céljára. Az országos védelmi rendszer terveit Emanuel Zitta altábornagy, magyarországi mérnökkari főigazgató készítette. Buda és Pest védelmére, féken tartására kis erődökből álló láncolatot tervezett, mely végigvonult volna a budai hegyeken, Pesten és a szigeteken.7 Ennek részét képezte a Buda körüli erődrendszer, a budai Vár megerősítése és önálló védmü felépítése a Gellért-hegyen. A tervből azonban csak a Gellért-hegyi Citadella valósult meg. 1850-1854 között Kasselik Ferenc és Zittcrbarth Mátyás irányításával épült meg. A fellegvárból Pest és Buda kulcsfontosságú pontjait ágyútűz alá lehetett venni, támadás esetén a felmentő seregek bevárására szolgált volna. A haditechnika gyors fejlődése, majd a politikai enyhülés következtében a fellegvár katonai szerepe nemsokára túlhaladottá vált. 6 1808:VII. és 1827:XVII. tc. 7 Vár, Gellért-hegy, Kis-Svábhegy, 6 kisebb budai hegy, Pesten 6 helyszín, Margit-sziget, Csepel-sziget.