Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Fabó Beáta: A főváros katonai létesítményei a 19. században

Buda felszabadulása után az első nagyobb építkezések között volt az ostrom alatt elpusztult fegyvertár és a Vár északi végében két laktanya, a későbbiekben a fegyvertár mellett újabb laktanya felépítésére került sor. A budai Vár egységes maradt az újjáépítés után, a 18. században igazi városi településsé vált. A külvárosok közül egyedül a Víziváros és a Tabán egy ré­sze mutatott városias képet. A Víziváros várfal körüli széles sávja beépítet­len maradt. Ezeket az erődítési telkeket (glacis) a 17. század végétől fokozatosan házhelyekre osztották és megkezdődhetett a terület beépí­tése. 1752-ben azonban az Udvari Haditanács várvédelmi övezet létreho­zását rendelte el az erődítményektől egy puskalövésnyi szélességben. Ez az övezet katonai fennhatóság alá tartozott, építési tilalom alatt állt. A 18. szá­zad közepén még álltak a Tabánt övező sáncok vagy falak. A 18. században a Zichy-család által kiépített Óbuda fontosabb épüle­tei is katonai használatba kerültek. A kiscelli trinitárius kolostor-templom együttest - a rend feloszlatása után - IL József kórházzá kívánta átalakíta­ni, de végül laktanya települt ide. A település központjában található egy­kori Zichy-kastélytól nem messze épült a kaszárnya (1805 után), és a későbbiekben maga a kastély is katonai célokat szolgált. Pest városa a török uralom korának második felében lényegében véd­hetetlenné vált. A városfal elveszítette katonai jelentőségét, ám a városi ta­nács még a 18. század közepén is tiltotta a fal megbontását, sőt a közelében történő építkezést is. Az első nagyobb építkezés Pesten a 2000-2500 fő befogadására alkal­mas óriási méretű Invalidus-palota volt. Építése 1716-ban kezdődött, és pénz híján évtizedekig elhúzódott. Pest belvárosában, a várfal mellett talál­tak erre megfelelő helyet. Építőmestere kezdetben a bécsi Fortunato de Prati, majd a szintén bécsi Anton Erhard Martineiii volt. Öreg, beteg és rok­kant katonák részére lakásként, szociális létesítményként, kórházként szol­gált. Családostul éltek itt, egész kis belső birodalmuk volt (kórház, üzletek, irodák, templom). Mintegy húsz éven át a városfalon belül folyt az építke­zés, majd az építész szerette volna a falakon túl is folytatni. A város azon­ban nem járult hozzá a városfalak megbontásához. A pártfogók halála után (Savoyai Jenő 1736, VI. Károly császár 1740, Martinéili építész 1747) az Invalidus-palota befejezetlen oldalszárnyaival csonkán maradt. II. József korában nagyszabású katonai építkezés folyt. „Pest legkivá­lóbb épületeiként feljegyzendők a II. József császár által épített kaszár­nyák, az egyetem és a városi kórház." - írta 20 évvel később egy orosz 2 A fegyvertár (Zeughaus) 1686-96 között épült, 1723-ban leégett, 1725-1730-ban újjá­építtette a Haditanács. 1 897-1901 között bontották le a királyi palota bővítése miatt. A mellette lévő laktanya 1729-ben épült. 1846-ban evangélikus templommá alakították át. 1895-ben lebontották a Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság építése miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom