Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?

utca, Hajtsár (Bajza) utca és Lendvay utca által határolt területen 85 villatelket alakítottak ki (a Lendvay és a Délibáb utcák mindkét oldalát belefoglalva) 149 négyszögöl és 919 négyszögöl között változó területtel.9

Az Andrássy úti telkek nagyobbak voltak, területük 267 és 442 négyszögöl között változott; 500-nál nagyobb két, 300-nál kisebb mindössze négy telek volt. A mellékutcák telkeit kisebbre méretezték, ezek 150 és és 400 négyszögöl között váltakoztak; 500-nál nagyobb egy, 150-nél kisebb kettő volt. Első pillantásra is szembeötlő, hogy a telkek területe - a két legnagyobbtól eltekintve - a Városligeti fasori telkek területének (1200 négyszögöl) felétől azoknak mintegy egynyolcadáig terjedt. A vállalatnak az 1873. évi bécsi tőzsdekrachot követő bukása után a telkek értékesítését magára vállaló Fővárosi Közmunkák Tanácsa három sugárúti telektömböt újra parcelláztatott, egy-két telek területének felosztásával megnövelve a túl kicsire sikeredett telkek területét. Az 1873-1874. évi eredeti parcellázások szerinti 85 önálló telekkönyvi egység területe az alábbiak szerint oszlott meg:10 méret Sugárút mellékutca összesen 800 négyszögöl fölött 2 -2 5-600 négyszögöl -1 1 4-500 négyszögöl 5 -5 3-400 négyszögöl 17 6 23 2-300 négyszögöl 4 29 33 150-200 négyszögöl -19 19 150 négyszögöl alatt -2 2 28 57 85 Az 1876-1877-ben végrehajtott újraparcellázások során néhány mellékutcai telket feláldoztak, hogy területükkel a megmaradó, elsősorban sugárúti telkek területét növeljék. A kialakított 81 telek területeinek eloszlása az alábbiak szerint módosult: 9 BFL IV. 1324.a. (Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telek- és betáblázási könyvek) 71. kötet. 29-113. IÜ BFL VII. 12.d. (Budapesti Központi Királyi Járásbíróság iratai. Pesti telekkönyvi iratok) 3043-3076, 4167-4221 sz. telekkönyvi betét