Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?

méret Sugárút mellékutca összesen 800 négyszögöl fölött 2 -2 5-600 négyszögöl 6 1 7 4-500 négyszögöl 11 -11 3-400 négyszögöl 6 3 9 2-300 négyszögöl 3 26 29 150-200 négyszögöl -21 21 150 négyszögöl alatt -2 2 28 53 81 1881-ben a Sugárút, Bajza utca, Lendvay utca, Epreskert (Munkácsy) utca közötti telektömb mellékutcai telkeit parcellázták újra, oly módon, hogy az eredeti öt telekből négyet alakítottak ki, illetve a már korábban eladott öt sugárúti telekhez csatoltak 20-80 négyszögölnyi területeket. Az építkezések megkezdésekor az új tulajdonosok egy része két, esetleg három szomszédos telket is megvásárolt. Általában két, egymással határos, de különböző utcára nyíló telkeket kapcsoltak össze. A mellékutcára nyíló telkeket alacsonyabb egységáron lehetett megvásárolni, másrészt a hátsó telken lehetett felépíteni az istállót és kocsiszínt, amelyből a közlekedést a díszkert, illetve a főbejárat megkerülésével lehetett lebonyolítani. Azaz könnyen megoldható volt a gazdasági bejárat problémája. Az út 1885-ös megnyitásakor, a sugárúti első építkezések elkészültekor az új villanegyed területi eloszlása az alábbiak szerint alakult: méret Sugárút mellékutca összesen 800 négyszögöl fölött 3 -3 7-800 négyszögöl 4 -4 6-700 négyszögöl 2 -2 5-600 négyszögöl 6 1 7 4-500 négyszögöl 5 -5 3-400 négyszögöl 7 3 10 2-300 négyszögöl 1 19 20 150-200 négyszögöl -14 14 150 négyszögöl alatt -2 2 28 39 67