Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

magyar nyelvű és nemzeti szellemű Népszínház eszméjét. A főváros ingyen telekkel segítette a vállalkozást a készülő Sugárút mentén lévő Hermina té­ren. Az építési tökét közadakozás útján szándékoztak előteremteni, ez azon­ban nem járt sikerrel. Az utat építő vállalkozás pedig szívesebben látta volna az Operaházat a reprezentatív főútvonal mentén. Az állam ezért 500 000forintért átvette a Hermina téri telket, melyen 1884 óta az Opera­ház Ybl Miklós által tervezett épülete áll, és a tranzakció biztosította a Nép­színház építési költségeit is. A Népszínház a tervezett Nagykörút mentén, a Kerepesi (ma: Rákóczi) út és a Sertéskereskedő (ma: Népszínház) utca sar­kán (a mai Blaha Lujza téren) kapott elhelyezést. A Fellner és Helmer által tervezett épület homlokzata az eredeti elképzelés szerint a Nagykörútra né­zett volna, de egy költségcsökkentő módosítás kapcsán az épület tájolása is megváltozott, a főhomlokzat a Nagykörútnak háttal, a Belváros felé nézett. A neoreneszánsz stílusú, mértéktartó harmonikus épület közel 2000 néző befogadására volt alkalmas. Noha aránylag kevés pénzből valósult meg, eleganciája és felszereltsége messze felülmúlta a Nemzeti Színházét. 1908-tól, miután a régi épületét lebontásra ítélték, a Nemzeti Színház költö­zött a Népszínház helyére. Ez a kezdetben ideiglenesnek szánt megoldás év­tizedekre állandósult. Miután a Nemzeti Színház elhelyezését nem sikerült megoldani, 1964-ig játszott a Fellner és Helmer által tervezett épületben. Ekkor azt a metró építése miatt felrobbantották. Igazi szórakoztatóipari vállalkozás volt az építészpáros által Somossy Ká­roly számára tervezett Somossy Orfeum, amely a Nagymező utca 17-ben 1894-ben nyílt meg. A könnyed eleganciája, barokk architektúrájú épület az Andrássy út tőszomszédságában lökést adott a környék nagyvárosi mulatónegyeddé válásának. A Somossy Orfeum egyik legfőbb vonzerejét operett-előadásai adták, és jelenleg is itt működik az Operettszínház. A Nemzeti Színház, a Népszínház és az Operaház egyaránt a város fő közle­kedési tengelyei mentén helyezkedtek el. A századvégen újonnan előbújó városrészekhez szinte semmiféle szórakozási létesítmény nem kapcsoló­dott. Amikor az 1890-es évek elején társadalmi és vállalkozói kezdeménye­zés nyomán formát öltött egy újabb színház terve, melynek fő profilját a vígjátékok és bohózatok adják, annak elhelyezésére elsősorban a befejezés előtt álló Nagykörút lipótvárosi szakasza jött számításba, melynek környé­ke ekkor állt nagyvárosias kiépítés előtt, s könnyen elérhető volt a Terézvá­ros (a német nyelvű orpheumok és Sängerei-ok hagyományos körzete) felől is. A vállalkozás számára nem sikerült köztámogatást biztosítani, mivel a francia bulvárszínházakra emlékeztető bohózati műsor koncepciója ellen­kezett a nacionalista körök művelődési eszményeivel. A Vígszínház így tisz­tán üzleti alapon jött létre. Fellner és Helmer által tervezett épülete a Lipót (ma Szent István) körút északi oldalán 1896. május l-jén, néhány hónappal a teljes Nagykörút átadását megelőzően nyílt meg. A szemből alig egyeme­letnyinek látszó, mozgalmas homlokzatú neobarokk épület kupolás, ovális

Next

/
Oldalképek
Tartalom