Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

tanulmányozására: ,,1879 tavasszal indultunk Bécsbe, Berlin, Hamburg, Drezda, Lipcse és Heidelbergben jártunk, mely városokban részben barakkrendszerrel történtek kísérletek, részben pedig már új kórházakat építettek. Bécsben nem volt mit nézni, itt még rosszabb viszonyokat találtunk, mint nálunk. De Berlinben éppen akkor készült el a legelső pavillon-rendszerű kórház, a 'Friedrichshaus *[...] Ennek a kórháznak alapos tanulmányozása volt feladatunk, és igen sok elfogadható részletet találtunk, melyek az Üllői úti kórháznál felhasználva lettek. " Budapest új kórháza négy kétemeletes belgyógyászati, két egyemeletes sebészeti és egy rákos-üszkös pavilont foglalt magában. A pavilonrendszer divatja azzal magyarázható, hogy egyszerre láttak benne biztosítékot a fertőző betegségek kórházon belüli terjedésének meggátlására, és arra, hogy a betegek ne szenvedjenek hiányt napfényben és jó levegőben. Az alapításkor hiányzó osztályokat a későbbi fejlesztések során létesítették. 1894-től viseli Szent István nevét. Ugyancsak Hauszmann Alajos tervezte a Magyar Vöröskereszt 1884-ben megnyílt 120 ágyas pavilon-rendszerű Erzsébet Kórházát Budán, a Krisztinavárosban. 1895-ben nyílt meg a Szent István Kórház tőszomszédságában az ugyancsak pavilon-rendszerű Szent László Járványkórház. Itt az egyes pavilonokat fedett folyosók kötötték össze. A főváros közgyűlése 1887-ben vetette el a régi Szent János Kórház további bővítését és döntött új budai kórház felépítése mellett. A Diósárok út, Virányos út és a fogaskerekű töltése által határolt telektömb kiválasztásában döntő szerepet játszott, hogy villamossal jól megközelíthető, de még be nem épült, jó levegőjű területen feküdt, és a főútvonalról kissé félreesve, a további városfejlődésnek sem állt útjában. A 13 pavilonépületből álló, 425 ágyas új Szent János kórház 1895-1898 között épült, a fővárosi mérnöki hivatal tervei szerint. Újabb pavilonok emelésével folyamatosan bővítették. A kisebb gyógyintézetek közül fontos szerepet játszott az Irgalmasrend kórháza. A rend 1804-ben állapodott meg Buda városával arról, hogy a város által adományozott telken kórházat létesít, és ellátja a férfi betegek ápolását, A működés anyagi alapját jelentős részben Marczibányi István alapítványa, illetve az általa a rend számára megvásárolt Császár-fürdő jövedelme biztosította. A kórházépület 1806-1817 között épült, kezdetben 74 ággyal. 1901-1903-ban lebontották, és megépítették az új 300 ágyas épületet Kiss István tervei szerint. Az izraelita hitközség első önálló kórházépülete a Gyár (ma Jókai) utcában 1841-ben épült Hild József tervezésében. Az egyemeletes, elkészültekor kellemes környezetben fekvő épületet végül a Nagykörút létesítése miatt kellett feladnia a hitközségnek, mivel kertjét a Teréz körút nyomvonalának kijelölésekor kisajátították. A pavilon-rendszerű új hitközségi kórházat az Aréna út mentén, a Szabolcs utcában építették ki Freund Vilmos tervei szerint.