Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

A városegyesítés idején az Tudományegyetem orvosi kara még abban a belvárosi épületben működött, amelybe 1784-ben az egyetem Pestre helyezésekor költöztették. Egy-egy klinikának itt legfeljebb 30-40 ágy állt a rendelkezésére, a zsúfoltság nem csak az oktatás, de a gyógyítás elemi feltételeit is ellehetetlenítette. E gond megoldására a kormány az 1870-es években tervszerű telekvásárlásokba kezdett az Üllői út belső szakaszán a klinikai negyed kiépítése céljára. Elsőként 1876-ban a 90 ágyas sebészeti klinika készült el, 1877-ben az élettani és a közegészségtani intézet épülete, 1878-ban a bonctani intézet, 1880-ban az I. belgyógyászati klinika, 1883-banpedig a szülészeti klinika és az orvoskar új központi épülete. A kiépítés a századfordulóm folytatódott: 1898-ban átadták a II. szülészeti klinikát, 1902-ben a Baross utcai II. sebészeti klinikát, 1909-ben készült el az I. szemészeti klinika. 1904 után kezdődött meg a külső klinikai telep kialakítása a Füvészkert területén. Az izraelita hitközség kórháza, első emeleti alaprajz. Tervezte Hild József, 1840. BFL XV. 17.b.311. SZB 8667/a. A Szent István Közkórház alaprajza (épült 1885-ben). BFL XV.17.d. 328. A Szent István Közkórház. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 7/134. A Szent Rókus Közkórház. Fénykép. Klösz György felvétele. BFL XI.916. 7/54. Az Izraelita Hitközség új kórháza. Klösz György felvétele. BFL XI.916 7/55. A klinikák. Fényképek. Klösz György felvételei. BFL XI.916 5/148-152. Az Új Köztemető alaprajza. BFL XV.17.d. 328.