Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Katalógus
A gázlángok száma Budapesten, 1866-1910. (diagram) A Magyar Villamossági Rt. hálózatának térképe. 1896. Budapest áramellátásának története 1893-1933. Budapest, 1934. 10. kép. Budapesti Általános Villamossági Rt. hálózatának térképe, 1895. Budapest áramellátásának története 1893-1933. 23. kép. A Budapesti Általános Villamossági Rt. telepe a Visegrádi utcában. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyüjtemény. F 74.83. A Kelenföldi Erőmű (1914). Fényképsorozat BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyüjtemény. 1264., 1265., 1273/2. 13. Kórházak, klinikák, közegészségügyi létesítmények Az egyesített főváros Pesten és Budán egyaránt egy-egy korszerűtlen, 18. századból származó közkórházat örökölt. Pesten a forgalmas Kerepesi (ma: Rákóczi) út mentén elhelyezkedő Szent Rókus Kórház eredete az 1710. évi pestisjárvány idején itt létesített barakk-járványkórházra nyúlik vissza. A járvány elmúlásának tiszteletére emelt kápolna mellett épült fel a későbbi kórházépület legrégibb része 1796-1798-ban. 1838-1840-ben majd 1860-ban végrehajtott nagyobb bővítések eredményeként az anyakórház és fiókjai a városegyesítés idején mintegy 1200 ággyal rendelkeztek. A nagy kétemeletes főépület túlzsúfolt volt, ráadásul főútvonal mentén feküdt, ezért eltávolítását már ekkor tervezték. A kérdés az I. világháborúig folyamatosan napirenden volt, de a létesítményt kiváltani képes új kórház nem épült meg. (Jelenleg a Pest Megyei Tanács kórházaként működik.) A budai Szent János Kórház alapját szintén az 1710. évi pestisjárvány idején létesített járványkórház vetette meg. 1819—1820-ban fejlesztették egyemeletes épületté. Széna térre néző barokk főhomlokzatával ekkor Buda legdíszesebb épületei közé tartozott. A földszint női kórházként, az emelet szegényházként szolgált. 1869-ben a szegényházat kitelepítették, ettől kezdve közkórházi jelleggel ruházták fel. A városegyesítés idején kb. 200 ággyal rendelkezett. A főváros közgyűlése 1876-ban döntött arról, hogy a meglévő, túlzsúfolt és korszerűtlen kórházak kiváltására három új, egyenként 600 ágyas kórházat kell építeni. Elsőként az Üllői út mentén, mintegy 60.000 m2 nagyságú telken épülő, 656 ágyra berendezett új közkórház készült el 1885-ben, az akkor legkorszerűbbnek számító pavilonrendszerben. A tervpályázaton nyertes építész, Hauszmann Alajos naplójában megemlékezik arról, hogy a városi tanács külföldi tanulmányútra is kiküldte az újabban épült kórházak
