Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

medencét a Gellért-hegy lejtőjén alakították ki, a külső zóna számára pedig továbbra is a kőbányai tárolómedence szolgált. A budai oldal vízműve 1881782-ben készült el az újlaki parton. 1892-ig a Margit-hídon keresztül összeköttetésben állt a pesti vezetékhálózattal, hogy az ottani nyomasztó vízhiány miatt ennek vizét is átvezessék a balpartra. 1870-ben a házak ötöde, 1880-ban kb. negyedrésze rendelkezett vízvezetéki bekötéssel, 1900-ra ez az arány meghaladta a négyötödöt. A belterület ellátottsága - az 1. kerület egyes hegyvidéki övezetei és Óbuda egy része kivételével— szinte teljes volt. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a vízcsapok a lakásokban is ilyen jó arányban lettek volna jelen. Még 1910-ben is csak a lakások mintegy kétharmadában, ezen belül a lakásállomány többségét kitevő egyszobás lakásoknak alig a felében volt vezetékes víz. Ludwig Förster: Über die Wichtigkeit der Wasser-versorgung... Pest, 1857. BTM Kiscelli Múzeum, Térkép-, kézirat és nyomtatványgyüjtemény. 13.169.54 A hajóhivatali telek alaprajza az ideiglenes pesti vízmüvei, 1868. BTM Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény. 66.189.4. Szűrőkutak a Rudolf-rakparton. BTM Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény. 66.199.48.1. A kőbányai víztároló medence. Fénykép. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár. 224.2 Regulativ für Wasserversorgung durch die provisorische Stadtwasserkunst. BTM Kiscelli Múzeum, Térkép-, kézirat és nyomtatványgyüjtemény. 70.34.31. A budai vízmű. Varásdy Lipót terve. BTM Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény. 13844. A Margit-szigeti víztorony. Ybl Miklós terve. BFL XV.17.f. 331. 88/1. A végleges pesti vízmű terve. Wein János, 1888. BTM Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény. 77.2. A káposztásmegyeri vízmű ideiglenes kibővítésének elhelyezési terve. (Meg nem valósult változat), 1892. BFL IV.1407.b. 739/1888-11.