Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

A káposztásmegyeri vízmű helyszínrajza BTM Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény. N.6. Budapest vízminőségi övezeteinek térképe, 1892/1893. A tiszti főorvosi hivatal jelentése a Budapest Fő- és Székvárosban 1892/93. évben fellépett koleráról. Budapest, 1893. 19. p. A vízvezetéki hálózat kibővítésének terve, 1903. BTM Kiscelli Múzeum, Térkép-, kézirat- és nyomtatványgyüjtemény. 66.167.1. Budapest csatornahálózata, 1887. FSZEK Budapest Gyűjtemény. BTf 162/1 Csatornázás Budapest az egyesítéskor közel 100 km hosszú csatornahálózatot örökölt az elődvárosoktól, ez azonban a kisváros igényeihez szabott kezdetleges csatornákrendszertelen bővítésével jött létre. Arra törekedtek, hogy a szennyvizet minél rövidebb úton a Dunába vezessék, így a kitorkolások a város egész hosszában elszennyezték a folyót. A csatornák általában téglából készültek, lapos fenekűek voltak, megjelelő eséssel nem rendelkeztek, így tartalmuk gyakran megrekedt, és a talajba szivárgott. A beömlési rácsokon és árnyékszékeken át az utcákat és házakat elárasztó csatornabűz a mindennapok állandó kísérőjelensége volt. 1869-től kezdtek tojásszelvényű, cementfalazatú csatornákat építeni. Már a város egyesítésekor érlelődött egy nagy főgyűjtőcsatorna-hálózat terve, amely a város összes szennyvizét befogadva a város alá vezeti, és ott bocsátja szűrés után a Dunába. Ennek megvalósítása 1891-ben kezdődött meg. 1896-ra elkészült a nagykörúti főgyűjtő, a dunaparti főgyűjtő egy része, ezek Boráros téri csatlakozásából kiindulva a Soroksári úti főcsatorna és a központi szivattyútelep. 1900-ig sor került a kőbányai főgyűjtő és a magasan fekvő területeket lecsapoló, Zuglóból kiindulva a Soroksári úti főcsatornába torkolló főgyűjtő létesítésére. A körúti és a dunaparti főgyűjtőt 1905/06-ban vezették a Margit-hídig. 1912-ben megindultak az óbudai főgyűjtőcsatorna és a Zsigmond téri szivattyútelep munkálatai. 12. Gáz- és áramszolgáltatás Tanulmány: Gázgyárak és villanytelepek Budapesten (Vadas Ferenc) A pesti gázgyár új gáztartálya 1868. Alaprajz és keresztmetszet. BFL XV.17.b. 312 ÉB 671/1868.